https://www.cembeton.hu

Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség
Hungarian Cement Concrete and Lime Association

Érdekességek a beton előállításáról

Tények, érdekességek a beton előállításáról

Tudta-e, hogy …

…a beton ma a földön a víz után a leggyakrabban használt anyag és egyben a legfontosabb építőanyag?

Elterjedését alapvetően a portlandcement feltalálása, majd üzemszerű gyártása tette lehetővé. A „portland” megnevezés onnan származik, hogy azt a 18. század közepén Angliában fejlesztették ki és színe hasonlított a Portland szigeten lévő sziklákhoz.

… a beton keverését régen kézzel végezték?

A beton keverése régen nehéz fizikai munka volt, mert kézzel végezték, de nem közvetlenül a talajon, hanem valamilyen szilárd anyagból kialakított keverőlemezen. Először háromszor szárazon keverték össze az anyagokat, majd még kétszer a víz hozzáadása közben. A száraz keveréshez a homokos kavicsot un. köbözőládában mérték ki (1 m x 1 m x 1 m fa kaloda), majd a halom tetején egy mélyedést készítettek a cementnek. A száraz keverést a halom háromszori átlapátolásával végezték el.

A nedves keverés úgy történt, hogy a halmot még kétszer átlapátolták, miközben rózsás öntözőkannából adagolták hozzá a szükséges víz mennyiségét. Az így megkevert beton konzisztenciája alig földnedves volt.

… a beton keverését ma már erre szakosodott vállalkozók végzik?

Ma a jó minőségű betont már nem az építéshelyen keverik, hanem erre szakosodott vállalkozásoktól rendelik. Az ilyen betont transzportbetonnak nevezik, és megrendelni transzportbeton üzemekben lehet. A transzportbeton üzemekben megvannak a korszerű gépi keverés feltételei, amelyek kiváltották a keveréssel járó nehéz fizikai munkát.

… a betont régen kézi erővel tömörítették?

A beton bedolgozása régen szintén nehéz fizikai munka volt, mert azt is kézzel végezték. Az alig földnedves betont talicskával öntötték be a zsaluzatba, majd 20-30 cm-es rétegekben döngölőfával tömörítették.

… a beton bedolgozását ma már gépek végezik?

A transzportbetont mixerkocsikkal szállítják az építés helyszínére, ahol betonszivattyúkkal (betonpumpákkal) juttatják a zsaluzatba, majd vibrátorokkal tömörítik. A felület lesimításához vibrogerendákat használnak, majd utókezelő szerekkel védik meg a betont a kiszáradástól.

A legújabb fejlesztési eredmények nyomán pedig ma már szerte a világon alkalmazzák az ún. öntömörödő betont (SSC = Self Compacting Concrete), amelynek bedolgozásához már vibrátorokra sincs szükség.

…a beton szilárdulása közel egy hónapig tart, ezért rendkívül fontos az utókezelése?

A beton vízzel történő utókezelése, locsolása helyett ma már a beton felületére felhordható, párazáró filmet képező, korszerű utókezelő szerek állnak rendelkezésre. Ezek az anyagok megakadályozzák a betonban lévő víz elpárolgását, ráadásul jobb eredményt is biztosítanak, mivel az utókezelő szerek hatása időben egyenletes.

… a beton ma már nemcsak homokos kavics (sóder), cement és víz keveréke?

A beton tulajdonságait ma már különféle kiegészítő anyagokkal és betonadalékszerekkel tudják célzottan beállítani. A kiegészítő anyagok lehetnek ásványi porok (mészkőliszt, pernye, granulált kohósalak, trasz, szilikapor stb.), különféle szálak (mikro- és makro műanyag szálak, acélszálak, üvegszálak stb.) és különféle pigmentek (színező anyagok).

A legfontosabb adalékszerek a képlékenyítők és a folyósítók, de használnak még légbuborékképző-, kötéskésleltető-, kötés- és szilárdulás gyorsító-, stabilizáló- és tömítő adalékszerek stb.). A mai ún. PCE bázisú folyósítókkal alig földnedves állapotú betonból önthetőt tudunk előállítani többlet víz hozzáadása nélkül.

… a betonnak ma már sokféle különleges tulajdonságot kölcsönözhetünk?

Ma már elő tudunk állítani olyan betont, amely folyóvízben sem mosódik szét, így víz alatt tudunk betonozni. Az útépítésekhez ún. fagy- és olvasztósó-álló betonra van szükségünk, amelyet képlékenyítő/folyósító- és légbuborékképző szerek együttes használata tesz lehetővé. Az alagutak építését segítik az ún. lőtt betonok, amelyeket beton ágyúkkal lőnek fel az alagút falára. Nyáron kötéskésleltető-, télen fagyásgátló adalékszereket használunk. Ma már elő tudunk állítani vízen úszó vagy jó hőszigetelő könnyűbetonokat, tökéletesen vízzáró, vékonyfalú betonszerkezeteket. Az energiaipar is hasznosítani tudja a beton különleges tulajdonságait, legyen az sugárvédő beton vagy télen fűtő és nyáron hűtő beton.

… a vasbeton története egy csónakkal és egy virágcseréppel kezdődött?

A beton hasonlít a kőhöz, ezért törékeny. Ahhoz, hogy erős és szívós legyen vasbetéteket, acélbetéteket helyezünk bele. A beton lúgos közege megóvja azokat a rozsdásodástól.

Joseph-Louis Lambot egy francia gazdálkodó volt, aki a családi birtokon alkalmazta először a ferro-cementnek nevezett megoldást, amikor cementhabarcsot vitt fel tyúkketrec hálóra. Az ezzel a módszerrel készített csónakot 1855-ben mutatta be a párizsi világkiállításon. Joseph Monier egy francia kertész volt, aki az 1867-es párizsi világkiállításon mutatta be vasalt virágcserép- és egyéb növénytartó találmányát. Az építőipar számára csak később szabadalmaztatott termékeket.

…a vasbetont Magyarországra Zielinszki Szilárd vezette be?

Zielinski Szilárd építőmérnök Párizsban is dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-ben kapta meg tanári kinevezését a Műegyetemen. Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát, az országban elsőként szorgalmazta és alkalmazta a vasbeton szerkezeteket.

…a beton újrahasznosítható és azt hazánkban milyen szabályozások segítik?

A fenntartható fejlődés szempontjából nagyon fontos megváltoztatni a gondolkodásmódunkat annak érdekében, hogy a lebontott épületek és építmények törmelékét ne hulladéknak, hanem ipari alapanyagnak tekintsük.

2005 óta Magyarországon Műszaki Irányelv (BV-MI 01:2005 (H)) segíti az alkalmazás módjait, amelyet a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozata adott ki, neves szerzőgárda közreműködésével.

A témát az európai törvényhozás is kiemelten kezeli, 2008-ban tették közzé a 2008/98/ EK irányelvet. Ez meghatározza, hogy az a hulladék, amelyet megfelelő módon újrahasznosítunk, már nem hulladéknak, hanem ipari alapanyagnak minősül.

Az európai szabványosítási folyamatban 2013-ban kibocsátották a legújabb betonszabványt (EN 206:2013), amely már tartalmazta a beton újrahasznosításának szabályait is. A szabványt 2016-ban adták ki magyar nyelven (MSZ 4798:2016), így már nálunk is könnyedén elérhető a beton újbóli hasznosításának műszaki háttere.

…az építési és bontási hulladékok felhasználási lehetőségei milyen sokrétűek?

A helyreállított bányák, rehabilitált területek, erdei-, vidéki-, vagy éppen ideiglenes építési utak során mind hasznosítani tudjuk az építési és bontási hulladékokat, de azok alapanyagul szolgálhatnak csatornák betömése, falak kitöltése, sétautak, vízelvezetők, vagy sportpályák építésekor is.

…hogyan is néz ki egy terv a betontörmelék újrahasznosítására?

A betontörmeléket először apróra szükséges zúzni annak érdekében, hogy az kezelhető legyen. A következő lépésben a törmeléket frakciókra kell osztani, majd azokat elkülönítve kell tárolni. A frakciók létrehozását követően azokat a kavics vagy zúzottkő esetében alkalmazott eljárással megegyezően szükséges megvizsgálni. Ezt követően lehet megkezdeni a létesítménytől függő betontechnológiai tervek elkészítését.

…a beton visszaszállítása hulladékmentesen is lehetséges?

Már használják azokat a megoldásokat, amelyek a visszaszállított beton értékét növelik oly módon, hogy azt szétmossák, majd az így keletkezett adalékanyagot frakciókra osztást követően újból alkalmazzák beton készítéséhez. A mosóvíz is újra felhasználható. E módszer azért tekinthető előnyösnek, mert nem terheli sem a szennyvízcsatornákat, sem a környezetet és 100%-ig hasznosul a visszaszállított beton, illetve a mixerkocsik dobjának kimosásakor keletkező hulladék.

…az építési és bontási hulladékok megfelelő kezelése több lépésben történik?

Az építési és bontási hulladékok megfelelő kezelése a következőképpen megy végbe: egy átmeneti üzemben ideiglenesen fajtánként raktározzák, majd úgy használják fel, hogy lehetőleg ne keletkezzenek jelentős szállítási költségek. Az egyes fajtákat megfelelő feldolgozó üzembe juttatják el. A betontörmeléket aprítják, majd frakciók szerint osztályozzák Ezt követi azok vizsgálata, majd figyelembe véve tulajdonságaikat, közvetlenül felhasználhatók.

…Európában számos ország komoly eredményeket ért el az építési és bontási hulladékok újrahasznosításában?

Az önfenntartó gazdaság kialakításában példát mutató államok Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium és Franciaország. Az újrahasznosított anyagok felhasználása 2012-ben ezekben az országokban meghaladta az évi 10 millió tonnát. Spanyolországnak a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007-2012 között közel felére (42 millió tonnáról 27 millióra) sikerült csökkentenie az építési és bontási hulladékok keletkezését. Megjegyzendő azonban, hogy ez az érték elsősorban annak tudható be, hogy egy 2011-ben életbe lépő módosítás kizárta a veszélyes hulladékokat és a természetes előfordulású anyagokat.

…hogy a fővárosi Groupama Aréna építése során kiemelt szempont volt a fenntarthatóság?

A kivitelező hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki az építési területre, hogy a bontás során keletkező hulladék minél nagyobb arányban (több mint 75%-ban) kerüljön újrahasznosításra vagy újbóli felhasználásra. Minden kültéri burkolt felület feltöltése és a padlók aljzatának több mint negyede 100%-ban újrahasznosított betonból készült.

CEMKUT Betonujsag.hu Cembeton Update Beton.hu

Hírlevelek