Az utak téli tisztán tartása sok milliárd dollárra rúg, és ennek környezeti hatásai is vannak. Ráadásul ez csak a probléma egyik fele, mert a téli fagyok emellett az utak állapotát is rontják, vagyis az útjavítások további összeget emésztenek fel. A fagymentesen tartott útfelület mindkét problémát megoldhatja. Emiatt is kísérleteznek már évek óta az efféle megoldásokkal.

Az önmelegítő beton erre anélkül képes, hogy külön fűteni kellene, pusztán a nappali környezeti energiát használja fel, így olyan helyszíneken jelenthet majd megoldást, ahol van egy kis nappali hőingás.

A beton kulcsa a hozzáadott paraffin, mely szobahőmérsékleten folyékony, de hő hatására hőt bocsát ki, így a megszilárduló beton maga is felfűti környezetét. A kutatók a betonhoz használt murvával itatták fel a paraffint, majd az így előkészített anyaggal keverték meg a betont.

A téli tesztek során a beton felszíne megtartotta melegét (5-12 Celsius fok), még akkor is, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökkent. Bár ez nem oldja meg teljesen az igazi hóviharok problémáját, a kutatók szerint már csak az is jelentős előrelépés lenne a közlekedés biztonsága szempontjából, ha az útfelület nem fagy meg. Mivel a beton nem tudott megfagyni, így a fagyhoz köthető repedezés is elmaradt.

A tesztekből kiderült az is, hogy az 5 centisnél vastagabb hóréteget nem tudta elolvasztani a beton, így még senki se tegye fel a családi hólapátot egy hirdetési oldalra. Ahhoz azonban a módszer elegendő lehet, hogy egy várt nagyobb havazás előtti alásózást elkerüljék. Fontos azt is tudni, hogy ez a halmazállapot-váltáshoz kötött hőleadás akkor működik, ha a betonnak van ideje napközben „feltöltődni”, vagyis visszaolvadni a benne lévő paraffinnak. Magyarul, ez a módszer csak akkor működhet, ha a használat helyén nincs folyamatosan fagypont alatt a hőmérséklet.
Az alkalmazás potenciálja nemcsak a mindennapi életben, hanem más területeken is értékes lehet - a kutatók pedig folytatják az anyag fejlesztését.

Forrás: National Geograhic
Fotó és eredeti cikk: Drexel University