2024-ben várhatóan Románia lesz a legnagyobb negatív hozzájáruló a délkelet-európai régió csökkenéséhez, más országok viszont jobb teljesítményre számíthatnak az előrejelzések szerint. Bulgária, Horvátország és Szerbia 2025-ben valószínűleg feljebb lépnek a jelenleginél. Az EECFA kelet-európai régiója bővülést prognosztizál az előrejelzési időszak végéig (2025-ig). Törökország fellendülése lendületet adhat a kelet-európai régió fejlődésének, és az EECFA szerint Oroszországban hamarosan visszaesés várható. Ukrajnában pedig nem túl erős, de növekedés várható.
Az építési piac kilátásai 2025-ig Délkelet-Európában
Bulgária gazdasága 2023-ban veszített lendületéből, ami várhatóan alacsonyabb növekedést eredményez jövőre. Az építési tevékenység is ezt követheti szegmensenként változó teljesítménnyel. Míg a mélyépítés és a nemlakásépítés pozitívan hozzájárulhatnak az előrejelzési időszakig (2025-ig), addig a lakásépítés 2024-től várhatóan jelentéktelen éves növekedést mutat, egy erős időszakot követően.
Horvátország építési teljesítménye valószínűleg tovább bővül, 2023-ban gyorsan, 2024-ben és 2025-ben már mérsékeltebben. A mélyépítés valószínűleg a horvát építőipar kiemelkedő része lesz, míg a magasépítés terén jelentős eltérések lesznek, és összességében kevésbé lesz sikeres, mint korábban.
Románia építési piaca várhatóan idén reálértéken csökkenni fog. A gazdasági növekedés lassulását inflációs nyomás és magas finanszírozási költségek okozzák. Jövőre további lassulás várható, mivel a választások, a költségvetési hiány csökkentése iránti politikai nyomás, a magas szociális kiadások és az új uniós időszakra való átállás komoly kihívások elé állítják az állami építési projekteket.
A magánberuházások kilátásai sem fényesebbek a szűk munkaerőpiac és a jövőre várható lassú fogyasztásnövekedés miatt. 2025-re viszont a növekedés visszatérhet az építési piacra ha ezen akadályok többsége megszűnik.
Idén Szerbia a vártnál jobban teljesített. Az év második felében élénkülő gazdaság és az építőipar rekordot döntött. Míg a magasépítés stabilizálódik, a mélyépítés kettős számjegyű növekedést mutat. Az inflációs nyomás csökkenése segíti a piac stabilizálódását, ugyanakkor a magas kamatlábak továbbra is gátolhatják a rövid távú növekedést.
Szlovéniában idén az augusztusi árvizek súlyosbították a gazdasági kihívásokat, 10 milliárd eurós kárt okozva. Annak ellenére, hogy a munkaerőhiány az építési költségeket és az inflációt megnövelte, az építési piac jelentős bővülést könyvelhet majd el idén a mélyépítési projekteknek köszönhetően, beleértve az árvízi helyreállításokat és infrastrukturális beruházásokat, melyek kulcsszerepet játszhatnak a növekedésben. Ennek ellenére 2024-ben és 2025-ben lassulhat a növekedés, főleg a lakás- és nem lakásépítés területén
Mi várható az EECFA kelet-európai építési piacán
Oroszországban a stabil állami támogatás, a viszonylag kedvező makrogazdasági környezet és az építőipar külső kihívásokkal szembeni ellenálló képessége biztosította az idei növekedést. Ez optimistábbá tette az EECFA 2023-ra vonatkozó előrejelzését. Az iparág fejlesztési stratégiája a lakásépítést valamint a közlekedéssel és az energiával kapcsolatos projekteket helyezi előtérbe. A lendület azonban előreláthatólag nem tart sokáig és a 2024-2025-ös horizonton az építési piac zsugorodhat, főleg a lakásépítés várható visszaesése miatt, mely felülmúlhatja a többi alszektor növekedését.
Az idei évben a török gazdaság két fontos eseményt tapasztalt. Az egyik a februári földrengés utáni épületek és infrastruktúra újjáépítése volt, mely jelentős adóbevétel-kiesést és magas költségvetési hiányt hozott magával. A másik a kamatkör emelkedése volt. A jegybank hosszú hónapok alatt 8,5 bázisponttól 40-re emelte az alapkamatot, ám ez nem volt hatékony az infláció visszaszorításában. Az építőipar lendülete túlszárnyalta a GDP növekedését a földrengés által sújtott területeken történő újjáépítésnek köszönhetően. A magas kamatlábak enyhítették az alacsony kamatpolitika által okozott problémákat, ugyanakkor emelkedést hoztak az építési költségekben és rontották a lakások megfizethetőségét.
Ukrajna építési piacát a folyamatban lévő háború sújtja. Csak a hivatalos adatok szerint csaknem egymillió lakás, több tízezer nem-lakóépület, több ezer kilométernyi út, vasút, híd és egyéb infrastrukturális létesítmény semmisült vagy károsodott meg. Az építőipar részben elvesztette nyersanyag és gyártó bázisát, mivel a legtöbb délen és keleten található kohászati üzem megsemmisült vagy elfoglalták. A háború alatt is kiszámíthatóan fejlődő fő építési szegmensek a megrongálódott lakás- és szociális infrastruktúra helyreállítása, a mélyépítés, illetve az ipari épületek építése és korszerűsítése lehet.
