A kormány áttekintette Budapest helyzetét, és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség – ezt Lázár János jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón. Ő arra kapott mandátumot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tárja fel azt a területet, amelyet az állam fejleszteni tud ennek érdekében.
Az építési és közlekedési miniszter szerint ezt a célt úgy határozta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot. Mindez a fővárosban, Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, ami lényegében az jelentené, hogy meghosszabbítanák az Andrássy utat.
Lázár János részleteket is elárult, ám hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.
Hol épülhet fel az új budapesti városrész?
A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a 13. és a 14. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.
Éppen ezért Lázár János – aki a politikai gazdája a projektnek a kormányon belül – a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.
Ennek kapcsán felidézte, hogy ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a 19. század végén, amikor szintén ennek köszönhetőn vált világvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új budapesti városközpont jöhet létre. Ilyen együttműködéssel jött létre egyébként a fővárosban a Művészetek Palotája is, mint ahogy például a Lánchíd beruházása mögött is volt görög tőke.
Milyen feltételeket szabott Orbán Viktor az új budapesti városrésszel szemben?
Mindenesetre a kormány megfontolta, és több miniszter bevonásával megindulhat a terület feltárása. Lázár János arra is kitért, hogy a miniszterelnök három feltételt szabott az új budapesti városrésszel szemben.
- Középszerű nem épülhet. A projekt a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de a miniszter szerint, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet.
- Ha belevágnak az építkezésbe, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet szerint kell hogy végbemenjen.
- Csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel”. Magyarán meg kell nyerni a főváros teljes támogatását a beruházáshoz.
Közben 25-30 hektáron Budapest legnagyobb és legmodernebb közparkja is létrejönne.
Ez úgy történne, hogy a megmaradó vasúti pályákat lefednék, és efölött húznák fel a közparkot. Az állam egymilliárd euró, mai árfolyamon nagyjából 380-400 milliárd forintból fejlesztené az itteni közlekedési, vagyis vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát. A területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szánnak.
Forrás és további részletek: Világgazdaság
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
