Asztalos István A Beton története című sikeres cikksorozata után - egy kicsit félretéve a beton technológiai fejlődését - ezúttal ismét tollat ragadott és életrehívott egy új cikksorozatot, amelynek fókuszában azok a neves építészek és az álatluk megálmodott méltán híres épületek állnak, amelyek megalkotását szintén a beton ihlette.
A cikkek olvasása során ikonikus építészeket és építményeket ismerhetünk meg, kicsit személyesebb hangvételben.
A Betonépítészet a nagyvilágban című sorozat első írásában Pier Luigi Nervi építészetével találkozhatunk, aki a modern olasz építészet kimagasló egyénisége. Az ő nevét fémjelzi többek között a Pirelli toronyház Milánóben (1958.), a repülőgép hangár Orvietoban, (1935.) de ő tervezte Róma ikonikus sportpalotájának kupoláját is (1957.).
Nervi a vasbetonnak egy új változatát is kidolgozta, amelyet ferrocementnek (olaszul ferro-cemento) nevezett el. A ferrocement a szokásos vasbetonhoz képest sokkal kifinomultabb összetételű. A huszadik század első felében Nervi fedezte fel újra ezt az anyagot és használta komoly mérnöki szerkezetekhez.
A következő cikk, amely az augusztusi lapszámunkban jelent meg, A Bauhaus és Walter Gropius hatása az építészet alakulására címmel ovasható. Ugyan a Bauhaus nem kifejezetten a beton építészethez köthető, ez az 1920 és 1970 közötti modernista időszakra jellemző irányzat mégis szorosan kötődik a betonépítészethez.
Hogyan férnek meg egymás mellett a szecesszió és a vasbeton szerkezetek? Milyen hatások érték a modern építészet olyan vezéralakjait, mint Walter Groupius, Mies van der Rohe, vagy Le Corbusier? A cikkben ezekre a kérdésekre is választ találhatunk.
Októberi számunkban részletes betekintést nyerhetünk Le Corbusier pályafutásának fontos állomásaiba és építészeti mesterműveibe. Az élete korai szakaszában kalandos sorsú építész művészetek iránti elkötelezettsége különösen hangsúlyos volt. Kitűnő rajzkészsége már fiatalon kiemelkedett, és első tanulmányait is művészeti iskolában folytatta, majd később talált rá az építészet izgalmas világára. Első villáját mindössze 18 évesen tervezte, egyik tanára megbízására. Le Corbusier a világ számos helyén hagyta ott kézjegyét, így például az egyesült államokbeli Egyesült Nemezetek Palotája, a moszkvai Centoszojuz, vagy a franciaországi Ronchampban 1955-ben épült Zarándokkápolna is az ő nevét fémjelzi, de még India Sél-Punjab állam fővárosának számos középülete is az ő tervei alapján készültek.
A cikkeket a Beton újság oldalain, illetve online is elolvashatják!
