Hiába van csak a Szaharában kb. száz Magyarországnyi területen homok, nem is beszélve a világ összes többi sivatagáról, a veszély mégis reális.

A világ ipara évi 40-45 milliárd tonna homokot használ fel, a legnagyobb fogyasztó nem meglepő módon az építőipar, lévén a homok a beton egyik alapvető alkotóeleme (de hasonlóan megkerülhetetlen a szerepe például az üveg gyártásában is). A homoknak több fajtája van, amelyek az összetételükben, és a homokszemcsék nagyságában különböznek egymástól.

A sivatagi homokot a szél eróziós hatása hozta létre évezredek alatt, és nagyon finom, különösen apró szemű, és éppen ezért alkalmatlan arra, hogy betont gyártsanak belőle – egyszerűen nem áll össze kellően szilárddá a cementtel. Ezért aztán hiába van belőle tengernyi a sivatagokban, az ipar mégsem tud mit kezdeni vele. Betonnak az a homok alkalmas, amit nem a szél, hanem a víz morzsolt fel, ennek az anyaga ugyanaz (nagyrészt szilícium-dioxid, közismertebb nevén kvarc), csak durvább, vagyis nagyobbak a homokszemek benne.

Az ilyen típusú homokból jóval kevesebb van, és mivel az eredete miatt tipikusan vízparton (vagy egykori vízpartokon) lehet hozzáférni, a kitermelése környezetszennyező, és kedvezőtlenül hat az ökoszisztémára. Márpedig a világ betonfelhasználása meredeken nő, főleg, amióta Kína elképesztő iparosodása és városiasodása beindult. Sokszor idézett statisztika, hogy Kína manapság három év alatt több betont használ, mint azt az USA a teljes 20. században tette.

A kialakult állapot mára addig romlott, hogy súlyos gondot okoz az illegális homokbányászat, Indiában és Afrikában a nyersanyagkészletekért helyi háborúk dúlnak a „homokmaffiák” között. A helyzet vélhetően egyre csak rosszabb lesz, hiszen a homok nem megújuló erőforrás. És mivel nincs utánpótlás, a meglevő készletet egyre drágábban és környezetszennyezőbben tudjuk csak kitermelni, ami nem sok jóval kecsegteti sem az építőipart, sem pedig a környezetünket.

A megoldást az jelenthetné, ha legalább részben ki lehetne váltani a homokot a betongyártás folyamatában. Ennek apropóján indiai és brit tudósok azon dolgoznak, hogy műanyaghulladékot használjanak homok helyett az új generációs betonban, az eredményeik egészen reménykeltők.

Forrás: index.hu/tudomany