hírlevél | 2021. 03. 19.




A fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és humán ügy

A körforgásos gazdaság kezd divatos téma lenni. Egyre többen használják a kifejezést, de érzékelhetően nem ugyanazt értik rajta. Az is feltűnő, hogy nem rendszerszemléletben, kapcsolódó témákkal, például a fenntarthatósággal összefüggésben értelmezik. Pedig a fenntarthatóság nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és humán ügy is.


A kormány 2020 szeptemberében nyolc pontban foglalta össze fenntarthatósági céljait. Az első pont a hulladékkezelés, az illegális hulladéklerakás megelőzése, a második az egyszer használatos műanyagok betiltása. A kapcsolódó célkitűzés így hangzott: „Szeretnénk elérni, hogy a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében több lehetőség legyen a szelektív hulladékkezelésre.” Ezeken túl szerepelt még a folyók védelme, az energiahatékonyság növelése, a faültetés, a naperőművek kapacitásának növelése, az elektromosautók vásárlásának támogatása és a zöldkötvény-kibocsátás.

Nyilvánvaló, hogy ezek a célok összefüggésben állnak egymással, hiszen a körforgásos gazdaság megteremtése nemcsak a hulladéklerakás megelőzéséről szól, hanem része az egyszer használatos műanyagok betiltása és az energiahatékonyság növelése is. Másrészt, a célok között a fenntarthatósági elemek kizárólag a környezeti fenntarthatóságra korlátozódnak. A hosszú távú társadalmi fejlődési szükségletek figyelembe vételével jó lenne a körforgásos gazdaság megteremtésére olyan stratégiai lehetőségként tekinteni, amely egyrészt teret nyit az innovativitás megerősíthetőségének és ezzel a hazai hozzáadott érték növelésének, másrészt hozzájárul a humán és társadalmi fenntarthatósági adatok javításához is.

A stratégiai célok kijelöléséhez segítséget ad az Európai Unió 2020 decemberében megjelent fenntarthatósági tanulmánya (Sustainable Development in the European Union 2020 edition), amely például arra is figyelmeztet, hogy bizonyos ipari gyakorlatok a környezetre és az emberekre egyaránt károsak lehetnek. Ilyen, amikor ipari parkok létrehozása, logisztikai központok vagy termelőüzemek telepítése céljából termőföldeket használnak fel, hogy az alternatív, például a mezőgazdasági, erdészeti hasznosítás előnyeit, vagy egyszerűen a környezet, mint rekreációs tér fontosságát is számításba vennék. Erre volt példa, amikor Magyarországon üzemet lehetett telepíteni védett, Natura 2000-es területre.

 

Olvasson tovább: Világgazdaság
Fotó: Shutterstock

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2021. március 19.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2021 Minden jog fenntartva - CeMBeton