hírlevél | 2020. 06. 17.




Nagyobbat álmodók: Trianon és a magyar építészet

Egy évszázada, a trianoni békeszerződés óta ismerjük Magyarországot olyannak, amilyen ma. Háromrészes cikksorozatában Kovács Dániel azzal foglalkozik, milyen közvetlen és közvetett hatást gyakoroltak az 1920-as béke és előzményei a magyar építészetre, a szervezeti átalakulástól a menekülthullám következményein át, az emlékművek kultuszáig. Értelmezhető-e Trianon, mint építési program?


Száz éve, 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést, amely újrarajzolta Magyarország határvonalait, és történeti területeit a szomszédos államokhoz csatolta. A dátum útakadállyá kövült, az esemény tragédiává égett a magyarok történelmi tudatában. Feldolgozásával, megértésével, elfogadásával a mai napig küszködünk, a határon innen talán még jobban, mint azon túl.

Az évfordulóra készült, háromrészes cikksorozat célja, hogy egy eddig kevéssé vizsgált szempontból, a trianoni döntés hatására fókuszálva vizsgálja a két világháború közötti magyar építészeti életet, annak eredményeit és alakjait. Nem művészet-, inkább társadalomtörténeti fókusz ez, amely főként a személyes történetekből, kevésbé ismert épületekből összeálló tendenciákat próbálja felmutatni. A szerző célja, hogy a 20. századi magyar építészet talán legkevésbé ismert évtizedén keresztül rávilágítson azokra a tényezőkre, amelyek 1920 (pontosabban már az 1910-es évek) után évtizedekre meghatározták a fejlődést, és hatásuk, bizonyos értelemben, még ma is érezhető.

A cikksorozatot itt olvashatják: epiteszforum.hu

Fotó: Fortepan/Péchy László

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2020. június 17.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2020 Minden jog fenntartva - CeMBeton