Múzeum és kézműves műhely

Az ipari örökség kulturális központtá is vált: míg a régi irodaépületben a „La Verrerie de Meisenthal”, az üveggyár történetét bemutató kis kiállítás kapott helyet, az egykori óriási gyárcsarnok koncerteknek ad otthont. A régi üveggyár a falu központjában található, így az a falusiak közösségi tereként is funkcionál.

Zene és színház a gyárban

A gyárcsarnokot – amely már korábban is szolgált koncerthelyszínként – művészeti installációk, rendezvények és koncertek multidiszciplináris terévé alakították át. Az építésziroda új bejáratot hozott létre a korábban kihasználatlan alagsori szinten, és egy „fekete dobozt" épített be a gyárépületbe, ami javította az akusztikát. Az előadóterem befogadóképessége 500 ülő- vagy 700 állóhely.

Hullámos tér

Az építészeti feladat része volt a három különálló kulturális épület összekapcsolása is. És hogy oldotta meg ezt a SO-IL? „Egy beton-piknikszőnyeget terítettünk a helyszínre"- nyilatkozta Idenmburg, a SO-IL építésze és társalapítója. Ennek köszönhetően egy monolit betonból készült hullámos felület húzódik a meglévő épületek között. Az építész szerint ez az alakzat az üvegiparra asszociál: egy áramló, megszilárdult forma, ahogyan az üveg a gyártás során folyékonyból szilárd állapotba megy át.

A látszóbeton minőségben készült felületek nemcsak a három kulturális egységet kötik össze, hanem egyúttal áthidalják a telek magasságkülönbségeit is. A tetőfelület egyszerre tölti be a mennyezet és a fal szerepét, ahol többek között irodák, oktatási- és vendéglátó-helyiségek is kialakításra kerültek. Az épület egyben egy új közösségi teret is alkot, így szabadtéri színházként, koncert- és más szezonális ünnepségek helyszínéül is szolgál.

Forrás:                archello
Építész:              SO-IL Építésziroda
Fotók:                 ©Iwan Baan