2022 októberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 2,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2022 októberében az előző év azonos hónapjához képest az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,6, az egyéb építmények építésében 5,7%-kal nőtt, a speciális szaképítésben 10,8%-kal csökkent a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 21,5%-kal emelkedett a 2021. októberi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 1,4%-kal nagyobb volt, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 0,6%-kal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 2,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Építőipari termelői árak

2022 III. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben hasonló mértékben (28,0 és 27,7%-kal), az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,1%-kal nőttek az árak a 2021. III. negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Lakásépítés

2022 első három negyedévében 13 617 új lakás épült, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A saját használatra épített lakások aránya 30-ról 35%-ra emelkedett, míg az értékesítési céllal építetteké 67-ről 63%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a fővárosban megduplázódó lakásépítési kedv (99%-os növekedés), a többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1%-kal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2%-kal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában.

2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 11%-kal kevesebb, összesen 11 101 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3 703 volt.

Mik a kilátások 2023-ra?

„Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián. Az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt. A költségsokkról szólva a miniszter elmondta, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex - főként az anyagköltségek emelkedése nyomán - meghaladhatja a 30 százalékot. „A jegybanki alapkamat emelések hatására a hitelkamatok kétszámjegyűek, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart” – vélekedett. Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2700 milliárd forintra fog csökkeni. Ezen beruházások 60-70 százaléka építőipari beruházás. A következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni. Nagy Márton elmondta, hogy az idén 17 000 új lakással számolnak, ez jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben az alatt lehet.