A finn téli háború és a folytatólagos háború megtanította a finneket, hogy felkészültnek kell lenniük, ha a nagy szomszéd újra megtámadná őket. Emellett természeti katasztrófák, atomerőmű-balesetek, vagy egy eltévedt atomtöltet miatt is szükség lehet óvóhelyekre.
Közösségi és társasházi
A finn polgári védelem kezeli a közösségi óvóhelyeket, és ellenőrzi a társasházak óvóhelyeit. Kisebb településeken és a családi házakban általában nincs óvóhely. A legfrissebb adatok szerint az 5,5 milliós országban 4,4 millió embernek jut óvóhely. Ebből a közel 650 ezres finn fővárosban 5500 óvóhelyen 900 ezer ember számára biztosítanak helyet. A különbség abból adódik, hogy sokan járnak dolgozni Helsinkibe más településekről. A különlegesen kialakított óvóhelyek 85 százaléka a társasházak alagsorában található, melyek vasbetonból készültek, megerősített falakkal és födémmel rendelkeznek, valamint acél ajtóval védettek. Manapság az új építésű házakba előre gyártott elemekből készülő, erős vasbeton óvóhelyet építenek.
Fontos követelmények
Az épületben lévő óvóhely állapota és felszereltsége az épület tulajdonosának vagy kezelőjének a felelőssége. Ők gondoskodnak arról, hogy az óvóhely és berendezései jó állapotban maradjanak, valamint a szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak vészhelyzet esetén. Óvóhelyet a legalább 1200 m2 alapterületű épületben vagy épületcsoportban kell építeni. Az óvóhely vagy az épület alapterületének legalább 2%-a, vagy legalább 12 négyzetméteres kell legyen, illetve egy főre 0,75 négyzetméter kell, hogy jusson. A felszerelést törvény írja elő: az óvóhelyen legyen egy vagy több kézi és elektromos működtetésű szellőztetőberendezés szűrőkkel ellátva, vezetékes telefonkapcsolat, legalább egy vészkijárat, száraz vécé, víztartály, sugárzásmérő, szerszámok, tisztítóeszközök és elsősegélynyújtó felszerelés. A törvény szerint az óvóhelyhez egy felelőst, és lehetőleg egy helyettest is ki kell jelölni, akik egy tanfolyamot is elvégeznek. Javasolt, hogy az óvóhelyeket évente egyszer ellenőrizzék, a nyomás- és tömörségi vizsgálatot pedig 10 évente kötelező elvégezni.
Óvóhely-kategóriák
A törvény több kategóriába sorolja az óvóhelyeket, és megszabja, milyen erősek legyenek. Az óvóhelyeket K, S1, S3 és S6 kategóriába sorolják. A leggyöngébb a K-osztály védelme, amely a kisebb emeletes házak vagy sorházak számára épül, míg az S1 kategóriájú védettség a nagyobb lakóépület szabványos óvóhelye. A K-osztályú acélból, vagy vasbetonból is építhető, az S1-nek azonban vasbetonnak kell lennie. Az S3 osztályú a könnyű sziklaóvóhely vagy erős vasbeton óvóhely. Az S6 osztályú a nagy, sziklába vájt óvóhely, ezeket úgy tervezik, hogy ellenálljanak a 6 bar robbanásterhelésnek is. Az S1 osztályú határoló falai és teteje legalább 300 mm vastag vasbeton kell legyen, amíg a K-osztályú határoló falainak és tetejének legalább 200 mm vastagságú vasbetonnak kell lennie.
Az óvóhelyek padlózata, a teherhordó vasbeton válaszfalak és oszlopok esetében az előírt vastagság legalább 150 mm. Az ajtókat, nyílásokat és szelepeit úgy kell elhelyezni, hogy azok védettek legyenek a hagyományos fegyverek hatásától. S1 óvóhely esetén a szilánkok ellen védő szerkezetek, az ajtók teljes vastagsága legalább 200 mm vasbeton vagy 30 mm acél legyen. A K osztályú óvóhely esetén ezek az értékek legalább 150 mm vasbeton vagy 20 mm acél. Új épületnél a költségek 1-2 százalékát teszi ki az óvóhely építése. Ez a költség a metró esetében 1 százalék.
Uszoda is lehet óvóhely
A lakóházakban található óvóhelyek mellett hatalmas, gránitsziklába vájt óvóhelyek is épültek Helsinkiben, melyek vagy általános, vagy közösségi óvóhelyek. Az általánosakat Helsinki városa építi, és azokat a városban élő, dolgozó vagy épp ott tartózkodóknak szánják, akik másként nem kaphatnának megfelelő védelmet, mert például családi házban laknak. Az olyan lakóházak és irodaházak, ahol mégsem épült óvóhely, valamely közeli közösségi óvóhely finanszírozásába szállnak be. A városi nagy óvóhelyeknek a hétköznapokban gyakran más a szerepük: parkolóként, raktárként, uszodaként, sportpályaként működnek. Veszély esetén 72 óra áll rendelkezésre, hogy óvóhellyé alakítsák át azokat. Például az Itäkeskus-i uszoda is óvóhelyként szolgálhat szükség esetén, ilyenkor a medencéből leeresztik a vizet. Ezenkívül a metróvonal összes állomása is óvóhellyé alakítható – 25 ilyen állomás található Helsinkiben és környékén.
Forrás és részletek: tervlap.hu
Fotó: Rio Gandara
