Mit nevezünk körforgásos gazdaságnak, és miért most került előtérbe?
– A körforgásos gazdaság egy olyan modell, amelyben nincsenek hulladékok, és a ma termékei a jövő alapanyagaivá válnak. Ez messze túlmutat a fenntarthatóságon. Ez egy olyan rendszer, ami átível iparágakon és országhatárokon, amelyben az egyik szereplő hulladéka, mellékterméke egy másik iparágban tevékenykedőnek az alap- vagy tüzelőanyaga lesz. Megvalósításának eszközei nem újak, napjaink lineáris gazdáságában is jelen vannak. Ide sorolhatjuk például a szelektív hulladékgyűjtést is, amely igen fontos mérföldkő. Ugyanakkor ezeknek az értéklánc egészében jelen kell lenniük (a tervezési folyamattól kezdve a gyártáson keresztül a termékhasználatig, majd az értékteremtési folyamatba visszakerülésig), a szereplőknek összehangoltan kell használniuk.

Mindenhonnan azt halljuk, hogy a Föld erőforrásai végesek. Talán kevesen tudják, de ma már ott tartunk, hogy a „World Overshoot” (egy éven belül meghatározott dátum, amikor a Föld regenerációs képességén túl használjuk ki a természeti erőforrásokat) egyre korábbra tolódik (2019-ben július 29. volt), vagyis éven belül ezt a dátumot meghaladó időszakban a jövő generáció természeti nyersanyagait vesszük igénybe.

Megfigyelhető az igények változása is: egyre több fogyasztó hajlandó többet fizetni a környezetbarát vagy fenntartható alapanyagokból készült termékekért. Mindezek mellett a negyedik ipari forradalom időszakát éljük, amit a digitalizáció és a hatalmas mennyiségű adat, valamint annak feldolgozása jellemez. Az Ipar 4.0 olyan technológiai modell, amely megújuló erőforrásokat használ, a Föld készleteiből származó véges anyagokat végtelen körforgásban tartja, felgyorsítva a körforgásos gazdaságra való átállást. Miközben maguk is tovább fejlődnek, elindítva a gazdaságot a hulladékmentesség felé.

Ennek a gondolata miként jelenik meg az építőiparban, ezen belül is a cementtel, a betonnal összefüggésben?
– Az épített környezet társadalomra és természetre gyakorolt hatása miatt megkerülhetetlen, ezért kiemelten fontos az építőiparban fellelhető körforgásos kapcsolódási pontok kiaknázása. Nem csak az alapanyaggyártásra kell fókuszálnunk, hiszen a környezetre gyakorolt hatása a kivitelezés befejezésével sem zárul le, épületeink használati élettartama során is terhelik a környezetet: a primer energiafogyasztás több mint 40 százaléka köthető hozzá, és a károsanyag-kibocsátások is számottevők. Az életciklus végeztével pedig a bontás környezetre gyakorolt hatása is jelentős. Újra kell gondolni az építőipari értékláncot és folyamatokat, előtérbe kell kerülnie a fenntartható beépítési és üzemeltetési eljárásoknak. A készülő kormányzati stratégia az építésgazdaság, az építőanyagok hazai gyártásának fejlesztését, újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó, életciklus-értékelésen alapuló célokat határoz meg. Ez új lehetőségeket teremt az iparág számára.

A cement- és betonipar innovatív iparágak. A beton nagy tömegben előállított, hosszú élettartamú, természetbarát anyag. A beton előállítása környezetterheléssel jár, ugyanakkor hosszú élettartamának köszönhetően „versenyképes” építőanyag, és egész életciklusa alatt jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni a levegőből. A beton teljes életciklusára vetítve ma is alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást építünk be, mint a legtöbb más építőanyaggal.

A tanulmány teljes egészében letölthető innen.

Az interjú teljes terdelmében a BETON szakmai lapban olvasható.

Forrás: betonujsag.hu