A kormány elfogadta a szakképzés 4.0 programot. Az ehhez kapcsolódó szakképzési törvény és kormányrendelet részleteiről, ezen belül az építőipari szakképzésről Tóth Istvánné tartott beszámolót az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének legutóbbi elnökségi ülésén.

Az új stratégia egyik célja, hogy növekedjen a vállalkozások szerepe a szakképzésben. –Többek közt azért, mert az iskolákban még mindig a régi technológiákat oktatják, melyek felett már eljárt az idő. – mutatott rá az ÉVOSZ alelnöke. Hozzátette, a lemaradás megszüntetésének személyi és tárgyi feltételei is vannak. Előbbiek megteremtése érdekében a szakképző iskolákban dolgozó tanárok oktatói státuszba kerültek, kikerülve a köznevelési törvény hatálya alól, továbbá 30 százalékos bérfejlesztést kaptak.

– A közeljövőben a szakképző tanárok 50 százalékának várható a nyugdíjazása, emiatt arra van szükség, hogy a fiatal mérnökök számára vonzóbbá váljon az oktatói pálya. – mondta Tóth Istvánné.

A mostani döntés ennek érdekében egy szabadabb bérfejlesztést tesz lehetővé: a szakképző tanárok bére kikerült a közalkalmazotti bértáblázat hatálya alól.

12 tevékenység került be az alapszakmák közé
A szakképzési reformot egy széleskörű egyeztetés előzte meg, ehhez a különböző iparágak szereplői összesen 19 Ágazati Készségtanácsot (AKT) hoztak létre. A 23 tagú Építőipari Ágazati Készségtanácsot Tóth Istvánné vezeti: – Örömmel mondhatom, hogy szinte minden nagy építőipari szereplő képviseli magát a szervezetben, ezzel támogatva a munkánkat. A többi ágazathoz hasonlóan az építőiparban is ki kellett választani azokat a szakmákat, melyek alapszakmákká váltak. Ezek csak iskolarendszerben, hároméves képzéssel oktathatók. Az ágazatban 12 ilyen szakmát határoztunk meg: ács, bádogos, burkoló, műköves, festő-mázoló-tapétázó, kőfaragó, kőműves, szárazépítő, szerkezetépítő-szerkezetszerelő, szigetelő, tetőfedő és útépítő-útfenntartó.

Az ÉVOSZ alelnöke felhívta rá a figyelmet, hogy számos, az iparághoz kapcsolódó szakma más ágazathoz került besorolásra, mint például a villanyszerelő, a szerkezetlakatos vagy a víz- és gázszerelő. Az első év végén kell csak a szakmát kiválasztani. A szakmunkásképzés új rendszerében mind a 12 szakma tanulója egy egyéves ágazati alapozó képzésben vesz részt, ennek záróvizsgája után dönti el, hogy a szakmák közül melyiket választja.

– Ennek megfelelően a következő tanévben már nem szakmára, hanem a teljes ágazatra fogjuk beiskoláztatni a gyerekeket. – mutatott rá egy jelentős változásra az alelnök.

Amikor a tanuló az első év végén kiválasztotta az adott szakmát, tanulói munkaszerződést köt egy a képzésbe belépő vállalattal, és ez alapján végez gyakorlati munkát a duális képzőhelyeken. – Ezt az oktatást iskolai tanműhelyben és munkahelyen egyaránt lehet végezni, de utóbbinak biztosítania kell az oktatáshoz szükséges feltételeket és felügyeletet.

További részletek: magyarepitok.hu

Fotó: magyarepitok.hu