Felgyorsultak az események a rozsdaövezeti 5%-os lakásáfa és a kormány lakásprogramja körül. A minap Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár bejelentette a szükséges lépéseket, a május 28-ai Lakás Klubon pedig tőle, illetve a szakértőktől megtudhattuk a további részleteket, többek között, hogy várhatóan szeptemberre lesz egy konkrét térkép nemcsak Budapesten, de az egész országban is azokról a helyekről, ahol kedvezményesen lehet fejleszteni, vásárolni, bérelni. A szakértők szerint pár év kell ahhoz, hogy újra elérje a 20 ezret az épülő új lakásszám. A cél a 30 ezer feletti szám elérése, amihez azonban az építőiparnak is fel kell nőnie.
Már nagyon régóta szüksége volt az országnak egy összefogó lakáspolitikára, ami most megvalósulni látszik a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásával. A program hatására elképesztő ütemben nőhetnek ki a földből országszerte az új építésű lakóparkok, bérházak, miközben az eddig használaton kívüli barnamezős területek szintén megújulnak. Addig azonban még sok a teendő. Lássuk a legfontosabb részleteket!
Kezdjük az elején, mikor megfizethető a lakhatás?
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy megfizethetőnek azt az árat nevezzük, amit a piac ma megfizet, hiszen van rá fizetőképes kereslet. A másik megközelítés a mindenkori átlagos jövedelmekhez illesztett lakhatási költség, a megfizethetőség tehát nem csupán a tulajdon vonatkozásában értelmezhető.
Egy család jövedelmének átlagosan 30 százalékát fordítja lakhatási kiadásra (pl. rezsi, lakbér stb.). Az alacsonyabb jövedelmi szegmensekben általában ez az arány nagyobb.
Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója összefoglalta, hogy 2016-ban, amikor az új lakások áfáját 5 százalékra csökkentették, akkor a kínálat még nem tudta lekövetni a keresletet. El kellett telnie néhány évnek, amíg a fejlesztések beindultak. Ez akkor csak 4 éves időtávra volt kijelölve, ami nem segítette a kínálatot és a vevőktől is azt várta el, hogy most azonnal ugorjanak bele a vásárlásba. Ez gyorsan felpörgette az árakat. De nemcsak a fejlesztések, hanem az építőipar sem tudta lekövetni, így kapacitáshiány alakult ki.
– Örvendetes, hogy a rozsdaövezeti kedvezményes áfa nyitott végű, és a fejlesztők hosszú távon is számolhatnak vele. Nagyon fontos peremfeltétel azonban az építési kapacitás. Ha nem tudjuk az állammal felosztani a kapacitást, akkor ez kihat az építőipari árakra – tette hozzá Kiss Gábor.
Mit tesz most a kormány? Milyen lépések jöhetnek?
Fürjes Balázs elmondta, hogy a szakmával, a szakmai szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a finanszírozókkal most tud elindulni a közös beszélgetés. Ami most következik:
1. lépés: Az országgyűlés, várhatóan június végén, július elején törvényt alkot.
2. lépés: Kijelölésre kerülnek a konkrét területek – ez remélhetőleg már szeptemberben megvalósul.
Az államtitkár hozzátette, hogy elindul a párbeszéd, amely során a budapesti és a vidéki önkormányzatok polgármestereinek kell majd kijelölniük, hogy településeik mely részén alkalmaznák a kedvezményes áfát.
– Amennyiben az országgyűlés elfogadja a törvényt, akkor már ki tudjuk jelölni ezeket a területeket. Ez nem egy egyszeri alkalom, tehát ha egy önkormányzat később tesz javaslatot, akár később is kijelölhető egy-egy ilyen fejlesztési terület – jelentette ki Fürjes.
A bérlést hogyan kell elképzelni?
Az államtitkár azt is elmondta, hogy nyitottak a párbeszédre, de az alapvető cél az, hogy minél egyszerűbben lehessen a bérlakáspiacot is elindítani. Az ősszel derülhet ki, hogy a piacra bízzák, vagy egyes projektekben meghatározzák a bérleti és a saját tulajdonú lakások arányát. A bérleti szerződések általában rugalmasabbak, és főleg a fiatalok számára lehetnek majd hasznosak.
Forrás: www.portfolio.hu
Fotó: portfolio.hu
