hírlevél | 2020. 05. 22.




Elkészült az ország legmagasabb zöld épülete!

Egy város élhetőségét több dolog határozza meg együttesen. A megfelelő társadalmi és gazdasági szolgáltatások mellett legalább annyira fontos tényező a környezet állapota és minősége, amihez az épített környezet is nagyban hozzájárul.


A most induló lakásfejlesztéseknél szerencsére egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a fenntarthatósági szempontok, ami az egyre szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés mellett, a fejlesztéshez kapcsolódó zöldfelületek arányában is megmutatkozik. Az élenjáró fejlesztéseknél ráadásul nemcsak az épület köré, horizontálisan, hanem vertikálisan magukra az épületekre is terveznek növényeket, amire a külföldi mellett már hazai példát is látunk.

A 2021-től szigorodó energetikai szabványok alaposan átformálhatják az új építésű házak és lakások piacát. Az életbelépő rendelet szerint az épület úgynevezett primer energiaigényének (fűtés és használati melegvíz előállításának energiája) 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, valamint teljesíteni kell a legalább BB energetikai minősítést. A szabványok mellett azonban a szemléletnek is változnia kell ahhoz, hogy a fejlesztések valóban elinduljanak egy fenntartható, klímatudatos irányba.

 

Zöldfelületekkel a klímaváltozás ellen

A körülöttünk lévő épületek tehát nemcsak a vizuális hatás miatt, hanem a települések klímájának és levegőminőségének szempontjából is kiemelkedő szereppel bírnak. Az épületek által kisugárzott hőmennyiség nyaranta tovább fokozza a környezetüknél amúgy is forróbb városok hőmérsékletét, ami rendkívül kellemetlen az ott élők számára. A sűrűn beépített területeknél ilyenkor városi hősziget alakul ki, ami az épületekből és a körülötte lévő burkolt felületekből kisugárzott hőmennyiség hatására több fokkal megemeli az éjszakai hőmérsékletet.

Télen ennek hatására legfeljebb csak a fűtési költség lesz kevesebb, a forró nyári napokon azonban a városon kívüli hőmérséklethez képest mintegy 5-6°C-kal magasabb hőmérsékletek mérhetők, aminek következtében a lakásokban akár tartósan 30°C feletti hőmérséklet alakul ki. A jövőben Budapesten is egyre hosszabb hőhullámokra kell számítanunk, éppen ezért különösen fontos, hogy a fejlesztésekhez a lehető legtöbb zöldfelület kapcsolódjon.

A magasabb növényborítottság ráadásul a kellemesebb mikroklíma mellett a szállópor koncentrációját is csökkenti, ami a levegőminőség és a lakosság egészségi állapotának javulásához is hozzájárul. Nem véletlen, hogy a világ fejlettebb nagyvárosaiban újabb és újabb ötletekkel állnak elő a zöldfelületek arányának növelésére.

 

Külföldi és hazai példák

A fent említett problémákra megoldást kínálhat a városi beépítettség csökkentése, azonban ez a sűrűn lakott belvárosban nagyon nehezen lenne kivitelezhető. Éppen ezért első körben a közterületek és az új épületek zöldítése lehet a cél. Az utak, folyók mentén egyre több nagyvárosban alakítanak ki zöldfolyosókat, míg a magasabb épületeknél sok helyen tűnnek fel úgynevezett vertikális parkok, vagyis olyan épületek, amelyek homlokzata vagy nagyméretű teraszai különböző növényekkel vannak beültetve.

Az egyik legismertebb ilyen megoldás Milánóban született, ahol az elmúlt évtized tudatos várostervezésének eredményeként 10 %-kal nőtt a városi zöldfelület aránya. Ennek keretében építették meg 2014-ben a Bosco Verticale épületegyüttest is, ahol két toronyház – egy 18 és egy 26 emeletes lakóépület – teraszait ültették be növényekkel. A két épülethez tartozó összesen 8900 négyzetméternyi teraszon összesen 730 fa, valamint 5000 bokor kapott helyet, 90 különböző növényfaj elültetésével. Európában nem Milánó az egyetlen ilyen város, Párizsban és Londonban is vannak hasonló koncepció szerint tervezett épületek, sőt már Budapesten is találunk ilyet.

A jövőben tehát sokkal tudatosabban kell tervezni az épületeinket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy évtizedek múlva is egy élhető környezet vegyen körül. A tervezés és az építkezésen túl pedig a fenntartásra és a használatra is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, hogy hosszú távon a lehető legkisebb mértékben terheljük vele a környezetet.

 

Forrás: Portfolio.hu

Kép forrása: Metrodom

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2020. május 22.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2020 Minden jog fenntartva - CeMBeton