hírlevél | 2020. 04. 20.




Építészettel a koronavírus ellen?

Thomas Vonier, az Építész Világszövetség elnöke Budapesten, a Nemzetközi Építészkongresszust megnyitva rámutatott, hogy a The New York Times nemrégiben írt az építészet a koronavírus-fertőzés megelőzésében betöltött szerepéről. De mire utalhatott vajon a szakember?


Joseph G. Allen, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola Egészséges Épületek programjának igazgatója cikkében először egy 1974-es esetre utalt, amikor egy kanyarós kislánytól New Yorkban úgy kapta el 14 tanteremben 28 iskolatárs a betegséget, hogy a kislány ki sem lépett a saját terméből: a vírust ugyanis a szellőzőrendszer szórta szét. Ezért is emeli ki a cikk címében: „Az épület betegséget okozhat, vagy egészséget is őrizhet”. A probléma ma is létezik, a Diamond Princess 3000 utasa közül 700 fertőződött meg, ami magasabb arány, mint a karantén alá helyezett kínai Vuhanban tapasztalt mérték. Így jogosan merülhet fel egyesekben, hogy a legjobb vidékre menekülni a járvány elől. A valóság azonban az, hogy az épületek megfelelő szellőzése akadálya is lehet a vírusterjedésnek – hangsúlyozza Allen.

Két korábbi koronavírus-járvány tapasztalatai azt mutatták, hogy a fertőzésért elsősorban nem a szemmel látható cseppek, hanem a kisebb, mikroszkopikus részek felelősek, melyek közvetlenül az alsó légutakba, a tüdőbe jutnak. Ezek a részecskék képesek a szellőzőrendszerbe jutni, ezért fontos, hogy a szellőzőrendszerben minél kevesebb levegőt keverjenek vissza, és amit visszavezetnek, azt csak szűrés után tegyék. Egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy a frisslevegő-bevezetés minimális szintjének biztosítása is már annyira gátolja az influenza terjedését, mintha az épületben élő emberek 50–60%-át beoltották volna.

A kórházakban a visszakevert levegőt MERV 13-as szintű szűréssel kell kezelni, aminek nyomós oka van, hiszen ez a vírust hordozó részecskék több mint nyolcvan százalékát megfogja. Mesterséges szellőzés nélküli terekben légtisztítók alkalmazhatók HEPA szűrőkkel, melyek a részecskék 99,97 százalékát megfogják – javasolja Allen veszélyeztetett területekre. Kutatócsoportja azt találta, hogy például kanyaró esetében a szellőztetési sebesség növelése jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát. Szintén csökkenti a vírusok életképességét a páratartalom növelése, a felületek gyakori tisztítása.

A vírus elleni küzdelemben minden eszközt be kell vetni – zárja cikkét Joseph G. Allen – így a titkos fegyverünket, az épületeket is!

A fotó forrása: Tervlap

Forrás: www.tervlap.hu és www.nytimes.com

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2020. április 20.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2024 Minden jog fenntartva - CeMBeton