hírlevél | 2020. 04. 20.




Előrejelzés 2020-ra

A GKI Gazdaságkutató koronavírus-járvány okozta bizonytalanság közepette készített gyorselemzést.


A GKI a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozhatatlannak tartja részletes előrejelzés készítését. Ezért két forgatókönyv alapján csak a pillanatnyilag feltételezhető fő tendenciák bemutatására vállalkozik. A járvány világméretűvé válása már tény, ugyanakkor mélysége és időtartama teljesen bizonytalan. Miközben Kínában már éledezik a gazdaság, Európában most terjed a járvány, s ezzel a lakosság mozgását korlátozó intézkedések is. A világ tőzsdéinek általános zuhanása, majd időnként jelentős pozitív korrekciója jól mutatja az általános félelem és bizonytalanság légkörét.

Világszerte általánossá vált a felismerés, hogy csak a lakosság mozgásának radikális korlátozásával lehet megállítani a járványt, ami szükségképpen a gazdasági folyamatok átmeneti visszaesésével, recesszióval jár, hiszen ez a globális termelői láncokat és a fogyasztói keresletet fizikailag és a várakozások alakulásán keresztül is keményen érinti. A jegybankok csökkenteni kezdték irányadó kamatjaikat, a kormányok lazítanak költségvetési szigorukon, s hatalmas költségvetési mentőcsomagokat hirdettek meg. Az EU is jelentős, mintegy 40 milliárd eurós reálgazdasági mentőcsomagot jelentett be.

Mivel Magyarország az ennek forrásául szolgáló kohéziós pénzt lényegében már megelőlegezte a cégek számára, ezt a segítséget a magyar kormány nem tudja igénybe venni. A nemzetközi és hazai előrejelzők folyamatosan csökkentik növekedési prognózisaikat. A múlt héten az EKB elnöke már az eurózóna gazdaságainak 5%-os visszaesését valószínűsítette. A nemzetközi előrejelzések (pl. a JP Morgan) a második negyedévben súlyos visszaesést, majd a második félévben jelentős visszapattanást feltételeznek.

A Pénzügyminisztérium március közepén a +3,7 és -0,3% közötti, nagyon széles sávban határozta meg a várható magyar növekedést (illetve zsugorodást). A pénzügyminiszter újabb megnyilatkozásai a visszaesést valószínűsítik. A jelenlegi fő kérdés az, hogy a vírus okozta mozgáskorlátozások csak a második vagy a harmadik negyedévet, netán egy még hosszabb időszakot fognak-e érinteni. A januári adatok és a GKI konjunktúraindexének első negyedévben még csak szerény romlása alapján az első negyedévben még 2-3%-kal nőhetett a magyar GDP. Ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20% körüli visszaesés lehetséges.

Az „A” változat szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik majd, s a második félévben az előző év azonos időszakához képest 3%-os növekedésre lesz képes. A „B” változat csak a visszaesés második félévi kb. 6%-ra való lefékeződésével számol. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1% körüli, a „B” változat 4%-os visszaeséssel számol. A beruházási volumen legalább 8-10%-kal csökken. Végeredményben az „A” változatban 3, a „B” változatban 7%-kal esik vissza a magyar gazdaság. Az ágazatok közül a legnagyobb vesztes az idegenforgalom és a szórakoztatási szektor. Miközben a napicikkek forgalmát a pánik átmenetileg megemelte, az egyéb kiskereskedelmi forgalmat a behozatali problémák, de a hazai korlátozások miatt is csökkenő kínálat, a kötelező boltbezárások, valamint a gyengülő lakossági vásárlóerő is átmenetileg jelentősen csökkenti.

A szállításban főleg a nemzetközi szállításokban, de a leálló cégekhez történő be- és kiszállítások megszűnése miatt valószínű csökkenés. Az iparban elsősorban a globális ellátási láncokba integrálódott cégeknél várhatók leállások, de e folyamat elkerülhetetlenül tovább gyűrűzik a kkv-szektora is. Az ágazat 5-10%-os visszaesése várható. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium jelentősen rontja a bankok helyzetét, likviditását, de nemzetgazdasági szempontból ez még mindig sokkal kisebb kár, mintha tönkremennének egyébként életképes cégek, és tartós válságba kerülne számos család.

Az építőipar és az ingatlanszektor visszaesése – elsősorban a „B” változatban – átlag alatti lehet. Érdemi növekedés csak a telekomszektorban várható (a személyes mozgás és kapcsolatok kerülése miatt), továbbá némi emelkedés valószínű a közigazgatás, egészségügy, stb. szektorban a járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt. Növekedési tartalékot jelent, hogy három gyenge év után emelkedhet a mezőgazdasági termelés is. A foglalkoztattak száma 2020-ban csökken. A szakképzett munkaerőt foglalkoztató, normál körülmények között piacképes termékeket illetve szolgáltatásokat kínáló cégek feltehetőleg igyekeznek különböző keresetcsökkentő technikákkal, de megtartani a munkaerőt, mások, főleg a nem elég tőkeerősek, elbocsátanak.

Forrás: www.gki.hu

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2020. április 20.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2020 Minden jog fenntartva - CeMBeton