hírlevél | 2020. 01. 21.




Szerves építészet és modernizmus

Az egymás felett hullámzó betonszalagok – mintha szél fújná őket – hol kisimulnak és rászelídülnek Léstyán téglahasábjára, hol ostorcsapásként meglódulnak…


„Ezeknek a hullámoknak szellemi előképe az art nuoveau zabolázatlan formavilága, és 21. századi félénk főhajtás Gaudi Casa Mila-ja előtt is. Az épület szecessziós utalásaival reagál a vásárcsarnok építészetére, de kicsit Mendelsohn csillagvizsgálójának organikus világa is átsejlik az anyaghasználatában – „brutalista” beton „Cipolla mágikus köpenyén”. Fodrozódása talán a Duna visszatükröződéseként is értelmezhető.” – ez áll a Minden építés alapja 2019 Betonépítészet tervezőknek kiírt pályázat nyertesei, Vadász Bence DLA Ybl-díjas építész és Miklós Zoltán építész pályamunkájának írásos anyagában. A Budapest IX. kerületében megépült Meininger Hotel látszóbetonjával mintegy monolit szoborként él környezetében.

Nyolc évvel ezelőtt nyertük el a megbízást a négycsillagos szálloda tervezésére, talán azért, mert erre a kivételes helyre a mi koncepciónk volt a legkomplexebb és legkülönlegesebb megoldás. Többszörösen is nehéz volt erre a helyszínre tervezni, mert a telek környezetében eklektikus, századfordulós házsor és egy neoreneszánsz épület található, előtte pedig a Petz Samu-féle Nagyvásárcsarnok, téglaépítészettel, majolikával díszítetten, tornyokkal, szecesszióba hajló gyönyörű neogót épülettel. A telek Duna felőli oldalán a Corvinus egyetem áll, mely Ybl Miklós tervei alapján épült. Mellette megint századfordulós téglaépítészettel találkozunk, a közraktárak épülete kapcsán, majd ott a Duna-parton a futurisztikus Bálna, illetve közvetlen szomszédja a Léstyán Ernő által tervezett trafóépület. Ezekhez az adottságokhoz kellett alkalmazkodnunk, ráadásul figyelembe kellett vennünk a zártsorú beépítés előírásait is. Az volt a kérdés, hogy mihez igazodjunk? Arra jutottunk, hogy itt nem lehet hagyományos épületet létrehozni, és egyik stílust sem átvenni, folytatni. Ekkor jött az ötlet, hogy ide egy szoborszerű, organikus formavilágú „képződményt” tervezzünk. Az organikus szó itt nem is az építészeti stílust jelenti, hanem a formavilágot – volt, aki „Dunakavicsnak” nevezte a házat. Ez volt az alapvetés, a kérdés az volt, hogyan lehet ezt a gondolatot formába önteni. – fejtette ki Vadász Bence.

Kis Tünde Vadász Bencével készített interjúját a Beton újságban olvashatják:  www.betonujsag.hu

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2020. január 21.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2020 Minden jog fenntartva - CeMBeton