Az összeállítás közzétételének apropóján Takács Ernő az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke ismertette: a kedvezőtlen folyamatok elkerülésére, és a kedvező eredmények megtartása érdekében, az IFK javasolja az 5 százalékos áfa hosszabb távú fenntartását. Bejelentette, hogy a szervezetnél szakértői munkacsoport dolgozik egy, a kormány céljaival is összhangban álló javaslaton. Az IFK szerint a megfelelő szabályozással biztosítható továbbra is a kormány célja, amely a gazdasági növekedés tartós fenntartása, a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése, valamint a lakásállomány bővülése.

Az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnése gyorsítja a lakások drágulását, hátráltatja a modernizációt és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, csökkenti a kínálatot, továbbá jelentős kockázatokat hordoz az újra a válság előtti szintre felépülő építőipari kapacitásra, a kisebb cégek jövőjére, az ágazat teljesítményére, így a GDP növekedésre nézve – derül ki az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, Az újlakás áfakulcs emelésének várható lakáspiaci hatásai címmel megjelent tanulmányának megállapításaiból. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke elmondta: a növekedés megtartása érdekében az IFK javasolja az 5 százalékos áfa hosszabb távú fenntartását, vagy ezzel egyenértékű egyéb megoldás bevezetését, ezért jelenleg szakértői munkacsoport dolgozik egy, a kormány számára is elfogadható megoldás kidolgozásán.

Takács Ernő emlékeztetett rá, hogy az IFK az 5 százalékos áfakulcs 2016-ban történt bevezetését sikeres döntésnek tartja, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Az intézkedés ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, a CSOK-kal kombinálva pedig a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is – hangsúlyozta az elnök.

A kutatás rámutatott, hogy a 27 százalékos kulcs a legmagasabb Európai Uniós összehasonlításban: 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb az áfakulcs, nyolcban pedig 10 százalék, illetve az alatti mértékben terheli az új lakásokat. Több országban is egyszámjegyű a kulcs, például Romániában, Szlovéniában vagy Portugáliában, de az Egyesült Királyságban is.

A tanulmány megerősíti: a lakáspiaci fejlesztők 10-15 százalékos árbevétel arányos eredménnyel dolgoznak, a több mint 20 százalékos áremelkedést ez nem fedezi, így új fejlesztéseket csak magasabb bruttó árak mellett készek indítani. Az áfakulcs csökkentésének idején gyorsan emelkedő kereslet növelte az árakat, ami mérsékelte ugyan az adócsökkentés árhatását, az áfakedvezmény azonban jelentősen lassította az áremelkedés ütemét.

Az IFK elnöke nagy problémának tartja, hogy a lakásállomány megújulása, amely eddig is nagyon alacsony szinten volt, a következő években még alacsonyabb lesz, így az energetikai megújulás csak lassan, évtizedek alatt fog megvalósulni. A megújulási ráta 2018-ban a fővárosban 1,3 százalékos volt, országosan pedig 0,4 százalékos – áll az ELTINGA tanulmányában. A kedvezmény megszűnése nem jelent arányosan magasabb költségvetési bevételt, hiszen alacsonyabb lesz az áfa alapjául szolgáló mennyiség, csökken a befizetett nyereségadó és foglalkoztatottak után fizetett járulékok. A foglalkoztatás 2018-ban a magyar konvergencia-program szerint 30 ezer fővel bővült az építőiparban, és most erősödhetne a szakmunkások hazatérése is, ezeket a kedvező munkaerőpiaci folyamatokat azonban megakasztja egy csökkenő trend elindulása az építőiparban.

Forrás: ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont