Az ország teljes területét, illetve a nagy-, közép és kisvállalkozásokat egyaránt lefedő elemzés szerint a piacon tapasztalható áremelkedések folytatódni fognak. Ezek az árváltozások komoly kockázatot jelentenek a kivitelezés során, így minden területen kulcsfontosságúvá vált, hogy milyen gyorsan lehet a beruházásokat befejezni.

„Azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016-os áron szerződtek, a megvalósíthatóság érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat” – áll az ÉVOSZ jelentésében. Ugyanakkor vannak, akik megegyezés híján próbálnak kimenekülni a szerződéseikből.

Az elemzés egyik mellékletéből konkrét számokat is kapunk az áremelkedés ütemére. Eszerint a tavalyi évhez viszonyítva az árváltozás a hőszigetelő anyagoknál a legjelentősebb, ahol egyetlen év alatt 20 százalékos volt a drágulás. További kiemelkedő adatok: a szaniteráruk és a beton területén 13, a tégla és a gépészeti szerelvények terén 12 százalékos – vagyis jóval az infláció fölötti - volt az áremelkedés.

A felmérésben az építőipar árbevétel-arányos jövedelmezőségét is vizsgálták. Ez lassú növekedési pályán maradt. A korábbi évekkel ellentétben mára a cégek kétharmadánál eléri, vagy meghaladja az inflációt. A várakozások szerint 2018. második felében ez a tendencia összességében folytatódik, kétharmaduk szerint tovább fog javulni. Mindezekkel együtt, a jövedelmezőség az építési ágazatban továbbra is nagy szóródást mutat.

A fizetőképes kereslet minden alágazatban jelentősen bővült, a cégek nagy értékű szerződéseket tudtak kötni az elmúlt hónapokban. A vállalkozások azonban a korábbi években nem készültek fel a növekvő kereslet kielégítésére, ezért nehezebb kivitelezőt találni, a határidők kitolódnak, és az árváltozások is komoly feszültséget keltenek a piacon.

„A kapacitást a rendelésállományhoz igazítani, a hatékonyságot növelni nehéz az olyan elaprózott cégstruktúra mellett, ami továbbra is jellemzi az ágazatot, mely az elmúlt évtizedben érdemlegesen nem változott” – mutat rá az ÉVOSZ. A hatékonyság javulást nehezíti, hogy lényegesen nagyobb a segédmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül, mint a korábbi években.

A lakásépítés, lakásfelújítás továbbra is nagyon kis szelete az ágazatnak, a kormányzati intézkedések ellenére az összes teljesítmény 18%-a. Ez, az Európai Unió 28 országában átlagosan 36% körül várható 2018. év egészében. Az 5%-os újlakás-áfakulcs 2019. december 31. utáni 27%-ra történő visszaemelése a megkérdezettek szerint a lakásépítési piacot összességében negatívan fogja befolyásolni.

Jelenleg a lakásépítőket az áfa változás egyrészt vállalásaik időre történő teljesítésére sürgeti, másrészt a lakásépítési megrendelői hajlandóságot 2018 második felére akár vissza is vetheti, mivel már nem biztos, hogy a most induló projektek elkészülnek 2019 végéig, a kedvezményes áfa időszakában. 

forrás: www.magyarepitok.hu