hírlevél | 2018. 07. 24.




OECD: egyre zöldebb a magyar gazdaság

Bár a helyzet javul, az OECD még így is egészen érdekes megállapításokat tett a magyarországi környezetvédelemmel kapcsolatban.


Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a kibocsátás-csökkentésben, de gyorsabban kell haladnia a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, az épületek energiahatékonyságának javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása terén, áll az OECD egy újonnan megjelent értékelésében.

Magyarország Környezetvédelmi Teljesítményértékelése szerint, amit az OECD harmadik alkalommal készített el, többet kell tenni a levegő- és vízszennyezés ellen is. Magyarországon a részecskekibocsátásból származó levegőszennyezésnek való kitettség az egyik legmagasabb az OECD-országok közül. Tíz emberből közel négyhez rossz minőségű ivóvíz kerül, és a népesség közel harmada olyan háztartásokban él, amelyek nincsenek szennyvízkezelő létesítményekhez csatlakoztatva.

Az értékelés megállapítja, hogy Magyarország megerősítette a környezetvédelmi szabályozását, azonban a jogszabályok alkalmazását hátráltatták a gyakori intézményi változások, és az országos szintű felelősségi köröknek a többszöri közigazgatási átszervezés nyomán kialakult széttöredezettsége.

 „Az élénkülő ipari tevékenység és növekvő energiafogyasztás fokozza a környezetre nehezedő nyomást Magyarországon. Ugyanakkor a válság után újraindult gazdasági növekedés lehetőséget ad az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba való erőteljesebb befektetésre, a zöld növekedésre és a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítására” – mondta Anthony Cox, megbízott környezetvédelmi igazgató az értékelés budapesti bemutatóján.

Magyarországon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó. A lakóépületek 80%-ában nincs modern, hatékony fűtésrendszer. A jelentés szerint az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével ezeknek az épületeknek az energiafogyasztását kevesebb, mint felére lehetne csökkenteni.

A szilárd tüzelőanyagok, köztük régi bútorok és hasonló hulladékok használata lakóházak fűtésére, a levegőszennyezés egyik jelentős forrása. A finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese.

Magyarország számottevő haladást ért el a biológiai sokféleség védelme területén. A legtöbb élőhely és faj védettségi helyzete javult az utóbbi években. Magyarország földterületének és belső vizeinek jelenleg több mint 22 százaléka védett, jóval felülmúlva a nemzetközileg megállapított célértékeket.

Az értékelés ajánlásokat is tesz, amelyek szerint például hatékonyabb és kevésbé szennyező fűtési és hűtési rendszerek bevezetésére és az épületek jobb szigetelésére van szükség, ki kell vezetni a fűtési támogatásokat, a szegény háztartások más módon történő pénzügyi támogatása mellett. Fontosnak tartják, hogy a folyamatokban komolyabban vegyen részt a társadalom és vidéken fejlesszék a szennyvíz infrastruktúrát. Emellett segíteni kell a hulladékgazdálkodás lehetőségeit és növelni kell a hulladéklerakási adót, ami 2014 óta változatlan.

  Vissza a hírekhez!

Budapest, 2018. július 24.
Amennyiben kollégái és ismerősei szeretnének feliratkozni hírlevelünkre a www.cembeton.hu/hirlevel honlapon keresztül tehetik ezt meg! | Leiratkozás a hírlevélről

©2018 Minden jog fenntartva - CeMBeton