A 28-ak többsége csatlakozott a dekarbonizációt szolgáló kereskedelmi megállapodáshoz. Európa számára alapvetően fontos a fenntartható növekedés, így az iparfejlesztés elsődleges szempontjai, a versenyképesség, a munkahelyteremtés mellett, kiemelt feladat a környezet védelme. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
A cél, hogy 2040-ig az üvegházhatású gázkibocsátás a tagországok teljes körében 40 százalékkal csökkenjen az 1990. éves szinthez képest. Ez azt jelenti, hogy azok az ágazatok, amelyek a rendszer hatálya alá tartoznak a 2005-ös adatnál 43 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást 2040-ig, míg a szabályozásból kimaradók kötelezettsége 30 százalék 1990-hez viszonyítva. Összességében 2021-től gyorsuló ütemben, az addigi 1,74 százalék helyett 2,2 százalékos lesz a csökkenés.
A kereskedelemre vonatkozó bizottsági javaslat szerint a kibocsátási kvóták 57 százaléka aukcionálásra kerül, ez legfeljebb 3 százalékkal csökkenthető. Az ingyenes kiosztási rendszer felülvizsgálható, így például speciális esetekben, a határozat alapján, egyes ágazatok 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülhetnek, ha egy harmadik országgal való kereskedés aránya ezt indokolja. A referenciaértékeket időszakonként frissítik a nemzeti adatokra támaszkodva. Külön szabályozzák a Piaci Stabilitási Tartalékból (MSR) kivett, illetve a III. kereskedési időszakról megmaradt egységek felhasználását. A vonatkozó cikkely, - ami a legújabb ETS reform keretében módosításra kerül - 2019.-től válik hatályossá.
A tervekben szerepel egy támogatási mechanizmus létrehozása, amely segítené a karbonszegény gazdaságra történő átállást. Létrehoznak egy innovációs alapot, amely olyan projektek megtervezését és működtetését támogatja majd, amelyek a CO2-kibocsátás (CCU) megfékezését, a megújuló energia térhódítását, korszerű energiatárolási technológiák elterjesztését szolgálják. Egy másik, a modernizációs alap, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok felzárkózását segíti az energiahatékonyság növelése terén.
