Jelen ismereteink szerint nincs olyan megoldás vagy áttörő technológiai fejlesztés, amellyel az iparág kibocsátása egyik napról a másikra jelentősen csökkenthető lenne. A meglévő technológiai folyamatok további optimalizálásával azonban hosszútávon érzékelhető fejlődést érhetünk el. Ezt szem előtt tartva szükséges felmérnünk, hol tart napjainkban az ágazat.

Az egy főre vetített cementfelhasználás szorosan kapcsolódik egy ország vagy régió gazdasági fejlettségéhez. Az Európához hasonló fejlett piacokon, ahol az egy főre jutó cement felhasználás országonként nagyban eltér, a cement eladások az építőipari tevékenységek függvényei, ami viszont egy kis késéssel követi az általános gazdasági tevékenységek alakulását.

Egy új cement üzem felépítése - melynek éves kapacitása 1 millió tonna cement - több mint 150 millió eurós befektetéssel járhat, de a meglévő üzemek korszerűsítése is hatalmas költségeket von maga után, így a cementipar a legtőkeintenzívebb iparágak egyike. A módosítások gondos tervezést igényelnek, mivel a befektetési ciklus általában 30 évet vesz igénybe a szektorban. Ebből adódóan a 2050-re kitűzött célok a jelenlegi beruházások és az elkövetkezendő évtizedek beruházásainak egyeztetése és tervezése által fognak megvalósulni, fontos tehát az előrelátás már most.

A cementet nagyrészt helyben termelik és használják fel, ugyanakkor a szállítási folyamatok hosszú időt ölelhetnek fel, hiszen a gyárak a méretgazdaságosság előnyeit próbálják kihasználni. A szárazföldi és a vízi szállítás is igen költségesnek tekinthető, ugyanakkor a cement felhasználás szorosan kapcsolódik a gazdasághoz. Az európaiéhoz hasonló fejlett piacokon az egy főre jutó cement felhasználás országonként eltérő, mivel a cement eladások az építőipari tevékenységek függvényei, amelyek viszont egy kis késéssel az általános gazdasági tevékenységek alakulását követik.

Forrás: CeMBureau 2050