Az építészek és a design világa imádja, sokan mégis idegenkednek tőle, pedig a beton már régen nem az a durva és erőteljes, elvakolandó monstrum, ami régen volt. Sokan azért is szeretik, mert mind előállításával, mind pedig használatával a környezetünket is kímélhetjük.
A beton, mint alapanyag a XIX. századtól terjedt el igazán, de kötőanyagként már az ókori Rómában is használták. Az áttörést mégis a vasbeton feltalálása hozta meg azáltal, hogy a betont a nyomóerők, az acélt pedig a húzóerők felvételére alkalmazták. Napjainkra pedig – elsősorban az adalékszereknek és az ehhez kapcsolódó technológiáknak köszönhetően – már egészen finom részletek, cizellált formák megjelenítésére is alkalmassá vált. Jelenleg nincs olyan anyag, ami versenyezhetne képességeivel:
A fülünkben is hordhatjuk
A betonban rejlő lehetőségeket egyre többen, köztük hazai dizájnerek is kezdik felfedezni, ugyanis ékszertől kezdve dísztárgyakon át bútorig szinte bármit lehet készíteni belőle. Vajon eljön egyszer az a kor, amikor a ruháink is 5% betonból fognak készülni? Ennek tényleg csak a fantázia szabhat határt, de például a beton kenu és az ezzel kapcsolatos versengés egy létező dolog, amely folyamatos ötletelésre sarkallja a szakmát.
Tetőtől talpig beton
Ma már ott tartunk, hogy a beton akár kizárólagosan használt építőanyaga is lehet egy háznak, hiszen az alapozás, tartószerkezet, födém, külső és belső falak, burkolatok, de még a tető is készülhet belőle. Kedvelt tetőfedőanyag ugyanis a betoncserép, ami átlagosan 50 százalékkal nagyobb törőszilárdsággal rendelkezik, mint mondjuk az égetett agyag tetőcserepek. Ráadásul 7 decibellel jobban csillapítja a zajt más tetőfedőanyagokhoz képest, gyártása pedig energiahatékonyabb és 50%-kal kevesebb CO2 kibocsátással jár, mint más fedőanyagoké.
A város mikroklímájára is hatással lehet
Ha már a széndioxid-kibocsátásnál járunk, nem mehetünk el amellett, hogy a betonból készült vagy azt tartalmazó házak sokkal energiahatékonyabbak, mint társaik. Ennek oka, hogy kiválóan tárolja a hőt, például betonból készülnek a megújuló energiát tároló épületek és egyéb mérnöki szerkezetek (pl. a naperőmű egyes részei) is. Ezt a tulajdonságát télen is kihasználhatjuk, hiszen nem engedi, hogy kiszökjön a hő. Léteznek már olyan beton hőreflektáló tetőcserepek is, amik speciális kiegészítőkkel beépítve csökkentik a tetőtér hőjét.
Mivel a cserép kevesebb hőt tárol és sugároz vissza éjszaka a levegőbe, a város mikroklímájára is hatással van.
Forrás: Bramac és CeMBeton
