http://www.cembeton.hu

Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség
Hungarian Cement Concrete and Lime Association

Alapanyagok - Beton

A beton története
A beton összetétele
Különleges tulajdonságú betonok
A beton alapanyagai
A betongyártás folyamata
A beton szabványos jelölése

A beton olyan mesterséges kő, amelyet legalább három kiinduló anyagból, cementből, vízből, valamint adalékanyagból állítanak elő. A cement vízzel keverve cementpépet alkot, amely bevonja és összeköti az adalékanyag szemcséket. A cementpép kötése révén a keverék kőszerű anyaggá szilárdul. Ma a betonok tulajdonságait kiegészítő anyagokkal és adalékszerekkel teszik kedvezőbbé, a korszerű betonok már öt komponensű rendszerek. A beton a Föld egyik legnagyobb tömegben használt anyaga.

 

A beton története

A rómaiak az úgynevezett római cementet (alumínium- és szilíciumtartalmú törmeléket) már használtak utak, fürdők és vízvezetékek építésére. Technikailag már kifinomultabban először a Pantheon kupolájának szerkezetében jelent meg a beton. I. sz. 27-ben Vitruvius Pollio  építészeti könyvében már szerepelt a beton leírása.

Mire azonban a beton elnyerte a mai összetételét, az 1700-as évek végétől folyamatosan zajlottak kísérletek és kutatások, főképp Angliában, Franciaországban, később Amerikában is. Kísérleteket folytattak a római cementtel, habarccsal, gipsszel, mésszel és a természetes cementtel, ez utóbbinak kifejlesztették a víz alatt is megkötő változatát is.

A beton tökéletesítése, összetétele és felhasználhatósága folyamatos megújuláson megy keresztül. A modern kor építészeti kihívásai hívták életre a látszóbeton, üvegbeton és pixelbeton felületeket.  

 

Lap tetejére

 

A beton tulajdonsága, összetétele

A beton gyakori és elterjedt felhasználását támasztja alá, hogy olyan, építményekkel szembeni követelményeknek is megfelel, mint:

  • mechanikai szilárdság és állékonyság
  • alkalmazási biztonság
  • tűz- és zajvédelem
  • higiénikus, egészségi és környezeti követelmények
  • hőszigetelés.

 

Mindez tartósan, meghatározott igénybevételi feltételek mellett az építmény tervezett élettartamáig biztosított.

A beton legfontosabb tulajdonsága tehát a tartósság, az ellenálló képesség a környezet behatásaival szemben. Előnye, hogy mindezt gazdaságosan, elfogadható létesítési és fenntartási költségek mellett teljesíti.

A beton előnyös tulajdonsága, hogy meghatározott időtartamig, úgyszólván tetszés szerint formálható, feldolgozható. Amíg formálható "frissbetonnak", megszilárdulása után pedig "szilárdbetonnak” nevezik.

A friss- és szilárdbeton tulajdonságokat befolyásolják

  • a kiinduló anyagok
  • ezek jellemző paraméterei
  • adagolási arányuk

 

A beton összetételét úgy kell meghatározni, hogy az alkotó anyagok pozitív tulajdonságai erősítsék egymást az előállítási folyamatban. Össze nem férhető anyagok használatát kerülni kell.

A betont többféle szempontból osztályozzák, nézzünk ezek közül néhányat:

  • A szilárdbeton testsűrűsége szerint beszélünk könnyűbetonról (800-2000 kg/m3), normál betonról (2000-2600 kg/m3) és nehéz betonról (> 2600 kg/m3),
  • A frissbeton bedolgozhatósága szempontjából konzisztencia osztályokat különböztetünk meg, amelyeket különféle módszerekkel tudunk mérni az alig földnedvestől az önthetőig,
  • a szilárdság szerinti osztályozás alapja a 28 napos nyomószilárdság 150 mm átmérőjű, 300 mm magas hengereken, illetve 150 mm élhosszúságú kockán mért, az 5% alulmaradási valószínűséghez tartozó jellemző értéke N/mm2-ben. Így például beszélünk 16 féle szilárdsági osztályról C 8/10-től, C 100/115-ig. (Az első szám mindig a hengeren mért szilárdság, a második szám a kockaszilárdság).

 

A beton összetételéért az a személy vagy szervezet felelős, amely azt meghatározta. 

  • Az előírt szabványos betonok összetételét szabványok vagy ajánlások tartalmazzák. Az előírt szabványos betonok osztálya legfeljebb C 16/20 lehet.
  • A tervezett betonok követelményeit a szerkezet tervezője adja meg (kitéti, szilárdsági osztályok), az összetételért és elkészítésért a betongyártó a felelős.
  • Az előírt összetételű betonok összetételét vagy a tervező vagy a kivitelező határozza meg. A gyártó ennek betartásáért felel.

 

Lap tetejére

 

Különleges tulajdonságú betonok

  • szálerősítésű beton
  • fagyálló beton, fagy- és olvasztósó-álló beton
  • vízzáró beton
  • kopásálló beton
  • agresszív hatásnak ellenálló beton
  • sugárvédő beton
  • hő- és tűzálló beton
  • nagyszilárdságú-, teljesítőképességű beton (NSZB, NTB)
  • könnyűbeton
  • látszóbeton
  • kis zsugorodású beton
  • gyorsan v. lassan szilárduló beton
  • öntött egyszemcsés beton
  • öntömörödő beton (ÖTB) stb.

 

Lap tetejére

 

A beton alapanyagai

  • Adalékanyag
    • Normál adalékanyag
    • Homok, kavics, homokos kavics
    • Zúzott kő
    • Nehéz adalékanyag, pl.: barit, hematit
    • Könnyű adalékanyag pl.: duzzasztott agyag, horzsakő
    • Bontott építési törmelék (újrahasznosított adalékanyag)
  • Cement
    • Portlandcement
    • Heterogén/összetett portlandcement
    • Kohósalakcement
    • Puccoláncement
    • Kompozitcement
  • Keverővíz
    • Ivóvíz
    • Mosóvíz (légbuborékképző adalékszert tartalmazó betonba, nagyszilárdságú betonba (³C55/67, könnyű betonba TILOS a felhasználása)
  • Adalékszerek
    • Képlékenyítő- és folyósító adalékszerek
    • Stabilizáló adalékszerek
    • Légbuborékképző adalékszerek
    • Kötés- és szilárdulás-gyorsító adalékszerek
    • Kötéskésleltető adalékszerek
    • Tömitő adalékszerek
    • Fagyásgátló adalékszerek
  • Kiegészítő anyagok
    • Inert kiegészítő anyagok
      • Mészkőliszt
      • Kvarcliszt
      • Szálak
      • Pigmentek
    • Puccolános kiegészítő anyag
      • Pernye
      • Szilikapor
      • Trasz
    • Hidraulikus kiegészítő anyag
      • Kohósalak
      • Hidraulikus mész

 

Lap tetejére

 

A betongyártás folyamata

A beton készítése az alkotóanyagok betárolásával kezdődik. A megfelelő arányban adagolt komponenseket keverőgépben megkeverik. A keverés helyétől függően beszélünk helyszíni betonról (a felhasználás helyén gyártják), vagy transzportbetonról. A frissbetont szállítják, zsaluzatba dolgozzák be, vagy felületre hordják fel. A bedolgozott beton tömörítéssel készül, a felületét lesimítják. Az utókezelés, amely alapvetően a frissbeton nedvességtartalmának megőrzése - a betonozás nélkülözhetetlen művelete.

A zsaluzatban elhelyezett acélbetétek közé bedolgozott betont vasbetonnak nevezik. A szilárdbeton lehet helyszínen bedolgozott vagy előregyártott elemekből készülő építményszerkezet. A betonáru gyártás (térkő, szegélykő, stb.) elemei általában acélbetét nélkül készülnek.

Lap tetejére

 

A beton szabványos jelölése a Magyarországon érvényes szabványok, előírások szerint

MSZ 4798-1:2004

C25/30-XC1-24-F2-Cl 0;10-CEM I 42;5 N-100 év MSZ 4798-1:2004

C25/30 – nyomószilárdsági osztály (C8/10 – C100/115; LC8/9 – LC80/88-könnyűbeton; HC8/10 – HC100/115 – nehézbeton)

XC1 – kitéti/környezeti osztály

  • Nincs korróziós kockázat: X0; XN(H); X0b(H); X0v(H)
  • Karbonátosodás okozta korrózió: XC1; XC2; XC3; XC4
  • Nem tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XD1; XD2; XD3
  • Tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XS1; XS2; XS3
  • Fagyási/olvadási korróziójégolvasztó anyaggal vagy anélkül: XF1; XF2; XF3; XF4
  • Kémiai korrózió: XA1; XA2; XA3
  • Koptató hatás okozta károsodás: XK1(H); XK2(H); XK3(H); XK4(H)
  • Igénybevétel víz hatására: XV1(H); XV2(H); XV3(H)

 

24 – adalékanyag legnyagyobb szemnagysága (4-32)

F2 – konzisztencia osztály

  • Terülés: F1 – F6
  • Roskadás: S1 –S5
  • Vebe- méteres átformálási idő: V0 – V4
  • Tömöritési fok: C0 – C4

 

Cl 0;10 – a beton legnagyobb megengedett klorid tartalma (Cl 1;00; Cl 0;40; Cl 0;20; Cl 0;10)

CEM I 42;5 N – a felhasznált cement minősége

100 év  - a beton használati élettartama

MSZ 4798-1:2004 – a szabvány hivatkozási száma

Megadható még az adalékanyag megnevezése is, pl.: bazalt zúzottkő, duzzasztott agyagkavics.

Könnyűbetonok esetében meg kell adni a testsűrűségi osztályt is: D 1;0; D 1;2; D 1,4; D 1,6; D 1,8; D 2,0.

 

e-ÚT 07.01.14

C20/25-16/KK vz5 f50

  • C20/25 – nyomószilárdsági osztály (C8/10 – C100/115)
  • 16 – adalékanyag legnyagyobb szemnagysága (4-32)
  • KK- konzisztencia fokozat (FN - földnedves; KK – kissé képlékeny; K - képlékeny; F - folyós)
  • vz5 – vízzárósági fokozat (vz2; vz4; vz5; vz6;vz8)
  • f50 – fagyállósági fokozat (f25; f50; f100; f150)

 

Lap tetejére
CEMKUT Cementipari Kutató-fejlesztő Kft.

Hírek, események