http://www.cembeton.hu

Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség
Hungarian Cement Concrete and Lime Association

Alapanyagok - Adalékszer

Fogalmak
Követelmények
Egyhatású adalékszerek
Többhatású adalékszerek
Egyéb adalékszerek
Az adalékszerek összeférhetősége

Az európai betonszabvány (EN 206) magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma (MSZ 4798) szerinti betonokhoz alkalmazható adalékszereket az európai betonadalékszer szabvány (EN 934-2) szerint kell figyelembe venni.

Ez az új európai szabvány a helyszínen, a transzportbetonként és az előregyártó üzemben előállított, vasalatlan betonhoz, vasbetonhoz és feszített betonhoz alkalmazott adalékszerekre érvényes. Teljesítőképességi követelményei a szokásos konzisztenciájú betonokhoz alkalmazott adalékszerekre érvényesek. Nem szabad az olyan, másfajta betonokhoz alkalmazott adalékszerekre vonatkoztatni, mint például az alig földnedves vagy földnedves keverékekhez alkalmazottakra.

 

Fogalmak

Teljesítőképesség: Az adalékszernek az a képessége, hogy az alkalmazási célnak megfelelően hatékony legyen, káros hatások nélkül.

Megfelelő adagolás: Az adalékszernek a gyártó által megállapított és a cement tömegszázalékában kifejezett adagolása, amely kielégíti az egyes adalékszerfajtákra megállapított általános és kiegészítő követelményeket. A megfelelő adagolás az ajánlott adagolási tartományon belül van.

Ajánlott adagolási tartomány: A helyszíni tapasztalatokon alapuló, és a gyártó által a termékre ajánlott határok közötti adagolás a cement tömegszázalékában kifejezve. Megjegyzés: Az ajánlott adagolási tartomány alkalmazása nem jelenti azt, hogy az egyes adalékszerfajtákra megállapított általános és kiegészítő követelmények a teljes tartományban teljesülnek. A helyszínen alkalmazandó anyagokkal alkalmassági vizsgálatokat (próba-keveréseket) kell végezni a kívánt eredményt biztosító adagolás meghatározásához.

Legnagyobb ajánlott adagolás: Az ajánlott adagolási tartomány felső határa.

Referenciabeton és –habarcs: Az EN 480-1 szerint meghatározott beton és habarcs annak vizsgálatára, hogy az adalékszerek megfelelnek-e az egyes adalékszerfajtákra megállapított általános és kiegészítő követelményeknek.

Többhatású adalékszer: Olyan adalékszer, amely a friss és/vagy a megszilárdult beton több tulajdonságát befolyásolja az egy főhatású adalékszerfajták egynél több hatásával.

Főhatás: A többhatású adalékszernek a gyártó által megjelölt egyik hatása.

Mellékhatás: A többhatású adalékszernek a főhatás mellett létező hatása.

Betonadalékszer: A beton cementtartalmának 5 tömegszázalékát meg nem haladó mennyiségű olyan anyag, amelyet a betonhoz keverés közben adnak hozzá abból a célból, hogy a keverék tulajdonságait a friss és/vagy a megszilárdult állapotban módosítsa.

Az adalékszerek a többi betonalkotóhoz képest általában elhanyagolható tömegű és térfogatú vegyi anyagok, amelyekkel a frissbeton és/vagy a megszilárdult beton egyes tulajdonságait javítani, módosítani lehet. Adalékszerekkel – többek között – javíthatók:

  • a friss betonkeverékek tulajdonságai (pl.: képlékenysége, szivattyúzhatósága),
  • a kötési, vagy a szilárdulási folyamat (pl.: gyorsítható vagy lassítható),
  • a megszilárdult betonok tulajdonságai (pl.: fagyállósága növelhető) stb.
 
Lap tetejére

 

Követelmények

Az adalékszerekkel szemben általános és kiegészítő követelményeket támasztunk.

 

Általános követelmények

Az általános követelmények az összes adalékszerfajtára vonatkozó előírásokat tartalmazzák (egyenletesség, szín, hatékony alkotórészek, folyékony adalékszerek relatív sűrűsége, szokásos szárazanyag-tartalom, pH-érték, kötésre gyakorolt hatás az ajánlott adagolás legnagyobb értéke esetén, összes klórtartalom, vízoldható kloridtartalom, alkáli tartalom és korróziós viselkedés). E követelmények feltételezik, hogy az adalékszerek eloszlása a betonban egyenletes. Különösen ügyelni kell a kötéskésleltető hatású, por alakú adalékszerek eloszlatására.

 

Kiegészítő követelmények

A kiegészítő követelmények az adalékszerek egyes fajtáira tartalmaznak további teljesítőképességi előírásokat.

 

Lap tetejére

 

Egyhatású adalékszerek

Az adalékszereknek – főhatásuk alapján – az alábbi fajtáit különböztethetjük meg, és velük szemben az alábbi kiegészítő követelményeket támasztjuk:

 

Képlékenyítő adalékszerek

A képlékenyítő adalékszerek hatóanyaga általában ligninszulfonát és önmagukban kissé késleltető hatásúak. A képlékenyítő szereknél másfajta mellékhatás is felléphet, például légbuborékképződés. A képlékenyítő adalékszerek hatása és a keverék merevedési hajlama a cement fajtától is függ

A képlékenyítő adalékszerek egyrészt lehetővé teszik egy adott betonkeverék víztartalmának legalább 5%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. Ebben az esetben a megszilárdult beton 7 és 28 napos nyomószilárdsága legalább 10%-kal kell, hogy nagyobb legyen. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

A képlékenyítő adalékszerek másrészt a víztartalom változtatása nélkül növelik a roskadási/terülési mértéket, vagy mindkét hatást egyidejűleg kifejtik.

 

Folyósító adalékszerek

A folyósító adalékszerek hatóanyaga általában lignin-, melamin-, naftalinszulfonát, akrilát és újabban polikarboxilát, valamint ezek keverékei. Egyes folyósító adalékszereknél légbuborékképződés felléphet. A hatékony folyósító adalékszerekkel akár földnedves betonból is lehet folyós konzisztenciájú betont előállítani. A megfelelő folyósító adalékszerrel készített beton könnyen bedolgozható, nem osztályozódik szét és vízkiválás sem tapasztalható. A folyósító adalékszerek hatása általában gyorsabban romlik, mint a képlékenyítőké, – kivéve az újabb akrilát és polikarboxilát hatóanyagúakét – ezért a mixergépkocsiban szállított betonok esetében – szükség esetén – célszerű a folyósító adalékszert a munkahelyre érkezéskor utánadagolni. A folyósítóval készített betont utólag tilos felvizezni (a receptben meghatározott víztartalomnál több vizet utólag hozzáadni)! A folyósító adalékszerek hatása és a keverék merevedési hajlama a cement fajtától is függ [10.2].

A folyósító adalékszerek egyrészt lehetővé teszik egy adott betonkeverék víztartalmának legalább 12%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. Ebben az esetben a megszilárdult beton 1 napos nyomószilárdsága legalább 40%-kal, 28 napos nyomószilárdsága pedig legalább 15%-kal kell, hogy nagyobb legyen. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

A folyósító adalékszerek másrészt a víztartalom változtatása nélkül jelentősen – legalább 120 mm-el – növelik a roskadási- és legalább 160 mm-el a terülési mértéket, és ez a hatás csak 30 perc után szűnhet meg. Nyomószilárdságuk ebben az esetben 28 napos korban csak legfeljebb 10%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2 %-kal lehet nagyobb.

A folyósító adalékszerek mindkét hatást egyidejűleg is kifejthetik.

 

Stabilizáló adalékszerek

A stabilizáló adalékszerrel készített beton nem osztályozódik szét és vízkiválás sem tapasztalható. A stabilizáló adalékszerek a keverővíz veszteségét a vízkiválás (vérzés) legalább 50%-os mértékű csökkentésével mérsékelik. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban legfeljebb 20%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Légbuborékképző adalékszerek

A légbuborékképző adalékszerek kisméretű (átlagosan 50 mm átmérőjű és 300 mm-nél nem nagyobb), egyenletes eloszlású és meghatározott mennyiségű légbuborékot hoznak létre a keverés közben, és ezek a buborékok beton szilárdulása után is megmaradnak. A légbuborékok azzal, hogy tágulási teret biztosítanak a megfagyó víz térfogat-növekedése számára és azzal, hogy a beton kapillárisait megszakítva akadályozzák a víztelítődést, a beton fagyállóságát és jégolvasztó sózással szembeni ellenálló képességét nagymértékben javítják.

A beton fagyállósága és jégolvasztó sózással szembeni ellenálló képessége azonban nemcsak a légbuborékrendszertől, hanem a víz/cement tényezőtől is függ. Ezért a légbuborékok bevitele a friss betonba önmagában nem elegendő. A gyakorlatban a légbuborékképző adalékszereket ezért folyósító adalékszerekkel szokták kombinálni.

A légbuborékképző adalékszerek önmagukban a „golyóscsapágy-elv” alapján javítják a keverék bedolgozhatóságát is, de egyúttal csökkentik a megszilárdult beton nyomószilárdságát. Folyósítókkal való együttes használat esetén ez kiküszöbölhető. A légbuborékképző adalékszerek által létrehozott légbuborékrendszer sok tényezőtől függ, ezért alkalmazása nagy körültekintést igényel.

A frissbeton légtartalma legfeljebb 2,5%-kal lehet nagyobb, de összesen 4 – 6% lehet. A megszilárdult beton távolsági tényezője £ 0,200 mm legyen, nyomószilárdsága nem csökkenhet 25%-nál nagyobb mértékben.

 

Kötésgyorsító (fagyásgátló) adalékszerek

A kötési folyamat a cementpép merevedését foglalja magában, amíg túltelített oldatból a kovasavas gél képződik. A kloridtartalmú (vízoldható kloridtartalom > 0,10 tömeg %) kötésgyorsító adalékszerek az acélbetétek rozsdásodását elősegítik, ezért ezeket vasbeton- és feszített beton szerkezetekbe tilos használni. Az inhibitorok a rozsdásodást gátló kémiai anyagokat is tartalmazó adalékszerek. Az inhibitorok - nitritek, kromátok, bikromátok - vízoldhatók, a betonból el is távozhatnak és így az inhibíciós (gátló) hatás meg is szűnhet.

Ebbe a csoportba sorolhatók a “fagyásgátló” adalékszernek nevezett vegyi anyagok egy része is, amelyek azonban alapvetően nem kötésgyorsító adalékszerek, (hacsak nincs ilyen mellékhatásuk) szerepük pusztán a C3A szemcsék kötésblokkolásának feloldása.

A kötésgyorsító adalékszerek a keverék képlékenyből szilárd állapotába való átmenetének kezdetét időben 20 oC-on legalább 30 perccel, 5 oC-on legalább 40%-kal előbbre hozzák. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban legfeljebb 20%-kal lehet kisebb, de 90 napos korban is legalább ekkora kell legyen. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Szilárdulásgyorsító (fagyásgátló) adalékszerek

A szilárdulási folyamat alatt azt a folyamatot értjük, amikor a gélrendszerből szilárd vegyületek képződnek, majd fokozatosan kristályos szerkezetté alakulnak. A kloridtartalmú (vízoldható kloridtartalom > 0,10 tömeg %) szilárdulásgyorsító adalékszerek az acélbetétek rozsdásodását elősegítik, ezért ezeket vasbeton- és feszített beton szerkezetekbe tilos használni. Az inhibitorok a rozsdásodást gátló kémiai anyagokat is tartalmazó adalékszerek. Az inhibitorok - nitritek, kromátok, bikromátok - vízoldhatók, a betonból el is távozhatnak és így az inhibíciós (gátló) hatás meg is szűnhet.

Ebbe a csoportba sorolhatók a “fagyásgátló” adalékszernek nevezett vegyi anyagok egy része is, amelyek azonban alapvetően nem szilárdulásgyorsító adalékszerek, (hacsak nincs ilyen mellékhatásuk) szerepük pusztán a C3A szemcsék kötésblokkolásának feloldása.

A szilárdulásgyorsító adalékszerek a beton szilárdulásának ütemét gyorsítják (kezdőszilárdság kialakulása), a kötési idő változtatásával vagy anélkül. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 20 oC-on 24 órás korban legalább 20%-kal legyen nagyobb, és 28 napos korra sem csökkenhet 10%-nál jobban. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 5 oC-on 48 órás korban legalább 30%-kal legyen nagyobb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Kötéskésleltető adalékszerek

A kötéskésleltető adalékszerek hatóanyaga általában ligninszulfonát, cukor, keményítő és foszfát, valamint ezek keverékei. A késleltető adalékszerek a beton kötését (merevedését) 4-40 órával késleltetik és a korai szilárdulást fékezik. A beton szilárdsága általában kb. 7 napos kor után viszont már eléri, majd ezután meghaladja az azonos összetételű, késleltető adalékszer nélkül készített beton szilárdságát. A késleltetett beton hajlamosabb a zsugorodási repedésekre, mint a nem késleltetett. Ezért kötéskésleltető adalékszerek használata esetén fontos a szakszerű és alapos utókezelés.

A kötéskésleltető adalékszerek a keverék képlékenyből szilárd állapotába való átmenetének kezdetét időben legalább 90 perccel későbbre tolják, de a vége sem lehet több, mint 360 perc. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 7 napos korban legfeljebb 20%-kal, 28 napos korban legfeljebb 10%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Tömítő adalékszerek

A tömítő adalékszereket olyan betonszerkezeteknél célszerű alkalmazni, amelyeket a kapillárisan felszívódó nedvességgel szemben kell megvédeni. Ezek a szerek növelik a faggyal és olvasztósóval szembeni ellenálló-képességet, valamint javítják a beton vízzáróságát is. Az épületelemek esővel, felületi vízzel, felszívódó nedvességgel, szivárgó, illetve átfolyó vízzel szembeni védelmére alkalmasak.

A tömítő adalékszerek a megszilárdult beton kapilláris vízfelszívását 7 napos utókezelést követően 7 napig vizsgálva legalább 50 tömeg %-al csökkentik. A kapilláris vízfelszívás mértéke 90 napos utókezelést követően 28 napig vizsgálva szintén legalább 50 tömeg %-kal legyen kisebb. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban legfeljebb 15%-kal lehet kisebb. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Lap tetejére

 

Többhatású adalékszerek

Az adalékszereknek – fő- és mellékhatásuk alapján – az alábbi fajtáit különböztethetjük meg, és velük szemben az alábbi követelményeket támasztjuk:

 

Kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő adalékszerek

A kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő adalékszerek a képlékenyítő adalékszerek (főhatás) és a kötéskésleltető adalékszerek (mellékhatás) kombinált hatását hozzák létre. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban nem lehet kisebb. A keverék képlékenyből szilárd állapotába való átmenetének kezdetét időben legalább 90 perccel későbbre tolják, de a vége sem lehet több, mint 360 perc. Lehetővé teszik a betonkeverék víztartalmának legalább 5%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Kötéskésleltető mellékhatású folyósító adalékszer

A kötéskésleltető mellékhatású folyósító adalékszerek a folyósító adalékszerek (főhatás) és a kötéskésleltető adalékszerek (mellékhatás) kombinált hatását hozzák létre.

Azonos konzisztencia mellett a megszilárdult beton nyomószilárdsága 7 napos korban nem lehet kisebb, 28 napos korban pedig 15%-kal legyen nagyobb. A keverék képlékenyből szilárd állapotába való átmenetének kezdetét időben legalább 90 perccel későbbre tolják, de a vége sem lehet több, mint 360 perc. Lehetővé teszik a betonkeverék víztartalmának legalább 12%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve). A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

Azonos víz/cement tényező mellett a megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban legfeljebb 10%-kal lehet kisebb. Az adalékszerek másrészt a víztartalom változtatása nélkül jelentősen növelik a roskadási-, vagy terülési mértéket, és ez a hatás csak 60 perc után szűnhet meg. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő adalékszer

A kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő adalékszerek a képlékenyítő adalékszerek (főhatás) és a kötésgyorsító adalékszerek (mellékhatás) kombinált hatását hozzák létre. A megszilárdult beton nyomószilárdsága 28 napos korban nem lehet kisebb. A keverék képlékenyből szilárd állapotába való átmenetének kezdetét időben 20 oC-on legalább 30 perccel, 5 oC-on legalább 40%-kal előbbre hozzák. Lehetővé teszik a betonkeverék víztartalmának legalább 5%-os mértékű csökkentését (roskadási vagy terülési mértékkel mérve) a konzisztencia befolyásolása nélkül. A frissbeton légtartalma legfeljebb 2%-kal lehet nagyobb.

 

Lap tetejére

 

Egyéb adalékszerek

A fentiekben felsorolt adalékszereken kívül léteznek még egyéb, betonhoz használható adalékszerek is. Ezek használatát mindig a gyártó által megadott utasítások szerint kell az általuk javasolt felhasználási területen alkalmazni.

Ilyen betonhoz használható adalékszerek – a teljesség igénye nélkül – a korrózió ellen védő-, a felületminőség javító-, a zsugorodás csökkentő-, bedolgozást segítő-, habképző-, víz alatti betonozást segítő adalékszerek stb. Ez a terület dinamikusan fejlődik, így számítani lehet újabb és újabb adalékszerek megjelenésére. A lőttbetonok a betonkészítés speciális területét jelenti, amelynél szintén alkalmaznak – elsősorban folyósító-, kötésgyorsító- és kötéskésleltető adalékszereket.

A habarcsokhoz is lehet használni adalékszereket. A legfontosabb habarcsadalékszerek a következők: képlékenyítő-, légbuborékképző-, tömítő-, késleltető-, gyorsító-, injektálást segítő-, transzporthabarcs adalékszerek stb.

 

Lap tetejére

 

Az adalékszerek összeférhetősége

Az adalékszerek összeférhetőségénél meg kell különböztetni a kombinálhatóságot és a keverhetőséget. Az egymással kombinálható adalékszerek azt jelentik, hogy azok külön-külön adagolva a betonba egymással kombinálhatók, még akkor is, ha esetleg egymással nem keverhetők. A keverhető adalékszerek folyadék (vagy por) formában is találkozhatnak egymással, csapadékmentesen keverednek, tetszés szerinti sorrendben, vagy együtt adagolhatók a betonhoz. Az adalékszerek egymással akkor férnek össze, ha – a gyártó nyilatkozata szerint – együtt alkalmazva egymás hatását nem rontják le, vagy nem keletkeznek olyan járulékos hatások, melyeket külön-külön használva ne ismernénk. Egy betonba csak egy gyártótól származó adalékszert használjunk.

CEMKUT Cementipari Kutató-fejlesztő Kft.

Hírek, események